CENTENÁRIUMI SZEGÉNYSÉG. A nagy egyesülés századik évfordulóján hétmillió romániai lakost – az ország lakosságának 35,7 százalékát – fenyegeti a szegénység veszélye. A lakosság egyharmadának lakásviszonyai egészségtelenek, a lakások fala vizes, penészes, az otthonukban nincs fürdőszoba, az illemhely pedig az udvaron van.
Az Országos Statisztikai Intézet szerint a lakosság egyharmada nem tudja megvásárolni az alapvető élelmiszereket és nem rendelkezik tartós háztartási cikkekkel: mosógéppel, hűtőszekrénnyel, színes televízióval, számítógéppel, autóval vagy telefonnal. Négymillió romániai lakos képtelen idejében kifizetni a lakbért, a lakás fenntartási költségeit, és ugyanennyien hetenként legfeljebb egyszer esznek húst. A lakosság kétharmadának nem volt pénze arra, hogy szabadsága idején elutazhasson valahova – és korántsem külföldi utakról van szó –, így pihenőszabadságát odahaza töltötte. Ötven százalékuk nem tudja fedezni a váratlan kiadásokat, így kölcsönhöz kell folyamodnia, amely csak növeli az eladósodást. A gyermekek és a fiatalok helyzete még kétségbeejtőbb: negyven százalékukat fenyegeti a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztés veszélye. Ilyen szempontból az Európai Unió tagállamai között Románia a második helyen áll, nyomban Bulgária után. Nemek szerint a szegénység elsősorban a nőket fenyegeti: 36,5 százalékukat, a férfiak 34,9 százalékához képest. Földrajzilag a szegénység és a társadalmi kirekesztettség veszélye a legtöbb lakost Olténiában és Moldvában fenyegeti. A Vâlcea, Olt, Dolj, Mehedinţi és Gorj megyéből álló Délnyugati Régióban a legnagyobb a nyomor, utánuk a Botoşani, Iaşi, Vaslui, Bákó, Neamţ és Suceava megyét magában foglaló Északkeleti Régió, majd a Vrancea, Galac, Tulcea, Konstanca, Brăila és Buzău megyéből álló Délkeleti Régió következik. (Maszol.ro)
FIZETJÜK AZ ÖNTÖMJÉNEZÉST. Fizetett hirdetésben reklámozza magát az Európai Unió elnökségét átvevő Dăncilă-kabinet a Politico szaklapban – úgy tűnik, a nagy presztízsű amerikai politikai lap másként nem volt kíváncsi a véleményére. Az esetre Siegfried Mureşan NLP-s EP-képviselő hívta fel a figyelmet, rámutatva: az általános gyakorlat szerint a politikai szaksajtó versenyez azért, hogy interjút készíthessen az EU elnökségét átvevő kormány tagjaival. Úgy tűnik, a Dăncilă-kabinet esetében ez másként történt. (Főtér)
A NÉMET SAJTÓ NEM SZÉPÍT. Ha a Politico szerkesztőit nem is, a német és osztrák sajtó ingerküszöbét elérte a román kormányfő és a kormánykoalíció elnöke. A Deutsche Welle, Die Presse, Austria News, Vol.at és Zeit Online is szóvá teszi: a román kormány – kevéssel azelőtt, hogy Románia átvegye az Európai Unió Tanácsának elnökségét – konfliktusban áll Brüsszellel, és nem hajlandó elfogadni az Európa Tanács részéről érkező bírálatokat. A német nyelvű média tájékoztatja olvasóit arról, hogy Viorica Dăncilă és Liviu Dragnea Románia diszkriminálásával vádolta az EU-t és több tiszteletet kért. Az említett lapok felsorolják a román igazságügyi reformmal és a korrupcióellenes harc lefékezésével kapcsolatos uniós aggodalmakat, és megjegyzik, hogy a román kormány sürgősségi rendelettel kíván közkegyelmet hirdetni, és ennek egyik haszonélvezője éppen a korrupcióért alapfokon már elítélt Liviu Dragnea lesz. (Ziare.com)