Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Folytatják a harcot az egyházi vagyonért

2018. december 19., szerda, Belföld

A nemzetközi közvélemény figyelmének felhívásával az Európai Parlamentben is folytatják a harcot a magyar egyházi vagyon visszaszerzéséért – derül ki Tőkés László sajtóirodájának közleményéből, mely beszámol az erdélyi, fideszes EP-képviselő Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökével közösen tartott budapesti sajtótájékoztatójáról.

Romániában hat éve leállt a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, mi több, az igazságszolgáltatás olyan visszaállamosítási ítéleteket hozott, amelyek precedensként használhatók fel a már visszaadott vagyon elvételére – hívta fel a figyelmet Tőkés. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki tisztségét is betöltő EP-képviselő ismertette: évtizedek óta küzd annak érdekében, hogy az erdélyi magyar egyházak elkobzott ingatlanjai visszakerüljenek jogos tulajdonosaikhoz.

Románia már 2001-ben elfogadta a restitúciós törvényt, amely arra kötelezi az államot, hogy a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott vagyont – beleértve a római katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházakét – természetben adja vissza, vagy ha ez nem lehetséges, fizessen méltányos kártérítést érte. Uniós csatlakozásakor ugyanakkor Románia vállalta, hogy felgyorsítja a restitúciós kérelmek elbírálását és az ingatlanok visszaadását. A mintegy 2500 egyházi ingatlanra vonatkozó kérelmeknek csupán felét vizsgálták meg, és alig több mint egyharmadukat adták vissza, a folyamat pedig több mint fél évtizede leállt. Ráadásul Bukarest a már visszaadott ingatlanok egy részét is igyekszik visszaállamosítani.

Nagy visszhangot váltott ki a Székely Mikó Református Kollégium ügye, de az erdélyi magyar arisztokráciának visszaszolgáltatott ingatlanvagyont is elkezdte visszaperelni az állam, legújabban pedig a háromszéki Ozsdola település közbirtokosságára vetett szemet a bukaresti pénzügyminisztérium.

Éppen ezért szükségszerű a nemzetközi közvélemény figyelmének felhívása, a törvényeket és a nemzetközi kötelezettségvállalást semmibe vevő román állami politika leleplezése. Emiatt Tőkés támogatja azokat a petíciókat, amelyeket az EP Petíciós Bizottságához nyújtottak be. Felvidéki kollégája, Csáky Pál közreműködésével – aki a Petíciós Bizottság alelnöke – közmeghallgatást hívnak össze, hogy dűlőre vigyék ezeket az ügyeket.

Lomnici Zoltán elmondta, az első petíciót 2012-ben fogadták be, de nyomban arról értesítették, hogy konkrét ügyben az EP nem kötelezheti a román hatóságokat. Ekkor perre vitte az ügyet, ám a végzés kimondja, hogy a Petíciós Bizottság nem hozhat kötelező határozatokat. Ezt követően nyújtották be a Székely Mikó Kollégium ügyét is bemutató petíciót, de a Petíciós Bizottság arra sem volt hajlandó, hogy politikai vitára bocsássa az ügyet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyének a 90-es évek végén kormányrendelettel visszaadott Batthyáneum épületét bírósági úton próbálja elkonfiskálni az állam, ősszel két római katolikus iskola épületét államosították vissza, és félő, hogy ugyanerre a sorsa jut a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium épülete, amelyben az anyanyelvű oktatást jelentős magyar diplomáciai támogatással sikerült újraindítani.

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 133
szavazógép
2018-12-19: Belföld - :

Iohannis részt venne a kormány ülésein

Részt fog venni a kormány ülésein – jelentette be tegnap Klaus Iohannis államfő. Viorica Dăncilă miniszterelnök nyílt levélben üdvözölte Iohannis „együttműködési készségét”, ugyanakkor közölte vele, hogy amikor szükségesnek tartja a jelenlétét, meg fogja hívni a kormányülésekre.
2018-12-19: Világfigyelő - :

Januárban szavaznak a brexitmegállapodásról

Theresa May brit miniszterelnök bejelentése szerint a londoni alsóház a január 7-én kezdődő hé­ten folytathatja a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló vitát, és az utána következő héten szavazhat a megállapodásról. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője ezt elfogadhatatlannak nevezte, és bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be Theresa May ellen, bár nem biztos, hogy a kezdeményezést a parlament egyáltalán tárgyalja-e valamikor.