Nem most, életműve betetőzéseként keres a mindenséggel szövetséget Lászlóffy Aladár, amint egyik késői versében, az Erdélyi szép szó 2006. évi kötetében olvasható Mindentudás címűben mondja, hiszen ő induló, beérkezett és érett költőként-írástudóként egyaránt e szövetség építése jegyében gondolkodott és alkotott, s ebből kifolyólag otthonosan mozoghatott lírai alanya, az egyetemes történelem helyszínein és időmélységeiben. Az egyetemesség mint a Lászlóffy-költészet talán legfőbb jegye nem szólamként hangzik el verseiben, nem külsőségként jelenítődik meg, hanem természetes lírai viselkedésmód, lévén hogy eleven és szerves kapcsolatként fogta és fogja fel a lírai hős és a nagy egész közötti viszonyt, ami tulajdonképpen a József Attila-i ,,mindenséggel mérd magad"-igény versbeni megvalósítása.