Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A Hold túloldalán landolt

2019. január 4., péntek, Világfigyelő

A Hold Földről nem látható oldalán szállt le tegnap reggel a Csang’o–4 kínai űrszonda, elsőként a világűr kutatásának történetében. Az űrszonda landolása 12 percig tartott. A művelet nehézségét az adta, hogy míg a korábbi kínai űrszonda, a Csang’o–3 a Hold Föld felé eső oldalára érkezett, a Csang’o–4 a Hold túlsó oldalán, a déli-sarki Aitken medencében, azon belül is a 10 kilométer magas hegyekkel övezett, Von Kármán-kráterben landolt.

A kínai programnak így magyar vonatkozása is van: a Von Kármán-kráter Kármán Tódor magyar származású világhírű gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, a rakétatechnika, a hiperszonikus repülés és az űrhajózás egyik úttörőjének emlékét őrzi. A Csang’o–4 szinte teljesen függőlegesen ereszkedett le. A landolás teljesen automatikusan zajlott, minden földi irányítás nélkül, és az űrszondával kapcsolatban álló műhold képeket küldött a holdra szállás folyamatáról.

A szonda már két kilométerre a Hold felszínétől is képeket készített, hogy az alatta lévő nagyobb akadályokat, sziklákat, krátereket azonosítsa, száz méterre a felszíntől lebegve pedig a kisebb felszíni formákat és a felszín lejtését mérte fel. A számítások elvégzésével megtalálta a legbiztonságosabb helyet a landolásra, és folytatta az ereszkedést. Két méterre a felszíntől a motorja leállt, és innen már csak az űrszonda négy lába csillapította a landolás okozta ütődést.

A Hold túlsó oldalán lévő űreszközökkel csak úgy lehet folyamatos rádiókapcsolatot tartani, ha egy átjátszó mesterséges holdat telepítenek Hold körüli pályára. A kapcsolattartást a júniusban pályára állított Csüecsiao (Szarka-híd) műhold biztosítja.

A Csang’o–4 egy leszálló egységből és egy holdjáróból áll. A szondának több tudományos feladata lesz: segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.
A kínai holdkutatási program nemzetközi együttműködésben valósul meg. A misszió négy tudományos programjának műszereit holland, német, svéd és szaúd-arábiai kutatók fejlesztették. A kínai Hold-program névadója Csang’o kínai istennő, aki az ősi legenda szerint évezredekig élt a Holdon.

A tervek szerint Kína jövőre indítja útnak a Holdra a Csang’o–5 űrszondát, amely a Holdról vett mintákkal tér haza küldetéséből. (Index)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 247
szavazógép
2019-01-04: Világfigyelő - :

Közös ellenállásra szólít az ellenzék

Közösen álltak ki tegnap az Országház főlépcsőjére a kormánnyal szembeni ellenállás jegyében a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, valamint a Momentum politikusai, független országgyűlési képviselőkkel kiegészülve.
2019-01-04: Világfigyelő - :

Újabb hadihajókkal készül átkelni Ukrajna (Kercsi-szoros)

Ukrajna arra készül, hogy újabb hadihajókat indít útnak a Fekete- és az Azovi-tenger között a Kercsi-szoroson keresztül – erősítette meg tegnap egy interjúban Jurij Birjukov, Petro Porosenko ukrán elnök és a védelmi miniszter tanácsadója.