Ha Románia az elnök

2019. január 7., hétfő, Máról holnapra
Farkas Réka

Lassan egy hete elnökli már az Európai Unió Tanácsát Románia, ám egyelőre keveset érzékelhetünk e nagy horderejű eseményből. Nem csitul a vita arról, hogy felkészült vagy sem az ország a nagy feladatra, folytatódnak a belső politikai csatározások, de jóformán semmit sem tudni arról, mit is szeretnének elérni a következő fél évben, léteznek-e egyáltalán prioritások (a nyilvánosságra hozott program általánosságok, közhelyek halmaza), vagy tulajdonképpen csak túlesnének az egészen valahogy.

Brüsszel sem remélhet túl sokat a román elnökségtől, ezt tükrözte Jean-Claude Juncker EB-elnök nyilatkozata: meglátása szerint technikailag felkészült ugyan Bukarest az elnökségre, ám valójában nem érti mandátuma lényegét. Túlélésre próbálnak hát berendezkedni az EU fővárosában, és csak remélik, hogy az egyre élesebb belpolitikai viták nem árnyékolják be az unió következő fél évét is. A helyzet abszurd, hisz az elnöki tisztséget tulajdonképpen Iohannisnak kellene ellátnia, ő az Európa Tanács tagja, a román külpolitika felelőse, de a minden tagállam összes miniszterét tömörítő testületnek a kormányfő lesz a megbízott vezetője. Viorica Dăncilă hitele, megbecsülése rendkívül csekély, és sok jó nem mondható el tárcavezetőiről sem, egy részük félanalfabéta, semmi közük nincs az általuk irányított ágazathoz, nehéz elképzelni, hogy képesek lesznek levezényelni az adódó vitákat, szakmai és politikai tekintély híján pedig szinte lehetetlen a konszenzusteremtés.
Egyelőre arról sem sokat tudni, mit kíván nyerni az ország az uniós elnökségből. Bevett gyakorlat, hogy a folyó ügyek intézése mellett minden elnöklő tagállam „becsúsztat” két-három számára fontos kérdést. A 2011-es magyar elnökséghez fűződik a Duna-stratégia és az EU-s roma stratégia megalkotása. A tavalyi bolgár elnökség prioritása a nyugat-balkáni országok EU-s csatlakozása volt, sikerült elérniük a csatlakozási tárgyalások megkezdését Macedóniával és Albániával. Az éppen lejárt osztrák elnökség az erősebb határvédelemért és a migráció megállításáért küzdött. A román programban igencsak ködösen szerepel pár sor a keleti partnerségről és a Fekete-tengerről, de arról már semmi nincs, hogy konkrétan mit is akarnának.
A jelek szerint még turisztikai hasznunk is alig lesz az elnökösködésből, a tervezett találkozók egy részét ugyanis lefújták. Ausztria tavaly fél év alatt négy csúcstalálkozónak, 14 informális miniszteri találkozónak és 2700 technikai megbeszélésnek adott otthont, 80 ezer kisebb-nagyobb rangú vendéget fogadtak. Egy éve Románia is hasonlókról álmodozott, ám az elmúlt hetekben már alig maradt valami ezekből, a legnagyobb megmozdulás, a nagyszebeni csúcs is csak azért téma, mert arról vitáznak, ki köszöntheti majd a 27 tagállam ide érkező vezetőit: Iohannis, Dăncilă, Tăriceanu vagy Dragnea.
Úgy áll tehát Románia az EU soros elnökségével is, mint az uniós csatlakozással: nagyon akarja, mert úgy véli, ez jár neki, de nem tud mit kezdeni vele. Hasznot nem sikerül kovácsolnia belőle, de jó lenne, ha legalább a nagyobb veszteségeket elkerülnénk.

Hozzászólások
Szavazás
Részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 72
szavazógép
2019-01-05: Kármentő - Mózes László:

Amikor a kevesebb több

Elillant az ünnep, újra csak emlék fényessége. Sepsiszentgyörgy téli arculatát évről évre látványosan kiszínezi a belvárosi karácsonyi vásár, ez fokozza a város év végi hangulatát, szebbé, meghittebbé varázsolja a kapkodós, rohangálós napokat.
2019-01-07: Közélet - Iochom István:

Újévi meleg étel (Kézdivásárhely)

Kézdivásárhely főterén a vártnál nagyobb érdeklődés mellett ötödik alkalommal tartották meg az Újévi meleg étel névre keresztelt jótékonysági akciót szombat délután. A rendezvény ötletgazdája, fő támogatója és szervezője az Egyesült Királyságban élő kézdivásárhelyi Héjja Tamás, aki örömmel nyugtázta, hogy akárcsak az előző években, idén is sokan álltak az általa kezdeményezett akció mellé.