Az Erdélyi Magyar Hírügynökség jelentéseiből

2019. január 7., hétfő, História
Az 1980-as évek Romániájában folyó féktelen terrorról kellő hitellel és alapossággal való tudósítás céljával 1983. május 20-án létrejött az Erdélyi Magyar Hírügynökség (Hungarian Press of Transylvania). Az erdélyi magyarság nem hivatalos hírirodája három dátumhoz kötött jelentését közöljük mai História rovatunkban. A jelentések elérhetők a Transindex Adatbank rovatában.
  • A brassói traktorgyár FOTÓ: AUTO-BILD.RO
    A brassói traktorgyár FOTÓ: AUTO-BILD.RO
Kolozsvár egykori polgármestere Ceaușescu vezetését bíráló cikket juttatott el egy bukaresti laphoz
Tudor Bugnariu veterán párttag, aki az ötvenes évek elején Kolozsvár polgármestere volt, hosszú cikkben bírálta a Ceaușescu-rezsimet. Bugnariu írását a Luceafărul című bukaresti lapnak küldte meg, amely azt természetesen nem közölte.
Az egykori polgármester a Luceafărul 1986-os évkönyvében közreadott, Románia – a remény földje; fasizmus és antifasizmus Erdély földjén című tanulmányhoz fűz észrevételeket. „Amint ezt az írást elolvastam – jegyzi meg rezignáltan Bugnariu –, máris világossá vált előttem, hogy az észak-erdélyi holokauszt megelevenítése és a horthyzmus elítélése csak ürügy, hogy a szerzők csatlakozhassanak a Romániában néhány hónapja folyó magyar- és Magyarország-ellenes kampányhoz.”
Bugnariu kifejti, hogy – mint az antifasiszta harc egyik résztvevője – ma is támogatja a múltbeli bűnök feltárását. Ám elutasítja azt az igyekezetet, mely a „történelem meghamisítása” jegyében az eseményekért a magyar népet „egészében” igyekszik felelőssé tenni, csak hogy eltusolhassák a második világháborús román bűnöket.
Bugnariu ugyanakkor rendkívül sajnálatosnak, az egész románságra nézve veszélyesnek ítéli, hogy „míg Magyarországon komoly készség mutatkozik a múlt őszinte feltárására”, addig Romániában a kormányzat a történelem kiforgatásával próbálkozik zavart kelteni a román polgárok fejében és egész Kelet-Európában is.
(1987/6. sz. jelentés, 1987. január 7.)
Romániában újabb üzemeket helyeznek katonai parancsnokság alá
A múlt évi sztrájkokat követően a román kormány Erdély területén a katonai kormányzat kiterjesztését mérlegeli. (Elsősorban a brassói nehézipari üzemeknél, Marosvásárhelyen és Kolozsváron.)
Mint ismeretes, 1985 elején a rendkívüli téli körülményekre hivatkozva Ceaușescu egész Románia területén bevezettette az energetikai üzemegységek, illetve központok katonai felügyeletét. E rendelkezés értelmében az üzemek élére katonai parancsnokok kerültek, a munkások számára pedig még az a kevés szakszervezeti szabadság is megszűnt, amit addig élvezhettek.
E mostani rendelkezéssel – amely katonai parancs révén teszi kötelezővé a munkát és a teljesítményt – a román kormányzat elejét akarja venni a további sztrájkoknak, illetve tovább akarja fokozni azt a szigort, amellyel később az eljövendő esetleges munkabeszüntetéseket büntetheti.
(1987/7. sz. jelentés, 1987. január 7.)
Állítólagos „román hívőknek” a pápához írt levelét körözik Erdély-szerte
Erdélyben egy olyan levél másolatait terjesztik a román lakosság körében, amelyet állítólagos „román hívők” küldtek nemrég a pápához. A levél azt állítja, hogy a román katolikus (sic!) hívők Romániában nem gyakorolhatják szabadon vallásukat, mert a templomokban – hamis és jogtalan hagyományok alapján – csak a magyar nyelv használatos.
Itt jelezzük, hogy a románokat tömörítő görögkatolikus egyházat a rezsim 1948-ban hatalmi szóval betiltotta. Templomait, javait az ortodox egyház kapta meg. A római katolikus egyház híveinek közel teljes hányada a nemzetiségekhez tartozik. Túlnyomó többségük, mintegy 1,2 millió ember magyar; továbbá római katolikusnak tartja magát többezernyi erdélyi német is.
A levél fogalmazói azt követelik a Vatikántól, hogy az erdélyi katolikus templomokban pápai utasítással tegyék kötelezővé a román nyelvű liturgiát. A levél igyekszik azt a benyomást kelteni, mintha a jelenlegi rendszer romániai jelenlétéért is a magyarokat terhelné a felelősség. Ugyanakkor feltűnően barátságos jelzőkkel illeti a hírhedt román titkosrendőrséget, a Securitatét. E tényből szakértők arra következtetnek, hogy a levél nem több egyszerű hamisítványnál, amellyel a kormányzat a Vatikánt is nacionalista célkitűzéseinek megvalósítására igyekszik felhasználni.
(1987/8. sz. jelentés, 1987. január 7.)
Szerkesztette: Szekeres Attila
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen következményekkel jár a Nyugati Szövetség létrehozása?









eredmények
szavazatok száma 406
szavazógép
2019-01-07: História - :

A madéfalvi veszedelem (1764. január 7.)

„A királyi parancsra a bűnvizsgáló bizottság mindent elkövetett, hogy a lázadás főbűnöseit kiderítse. A foglyok nyomorgatása elérte
a tetőpontját, de a kínzások hiába voltak. A foglyoknak már alig volt emberi formájuk, de semmi főben járó bűnt nem lehetett kihúzni belőlük.
A vizsgáló biztosok úgyszólván a székekhez nőttek az éjjel-nappal tartó kihallgatások, tanácskozások alatt. Roth tábornok különösen az urakat,
nemeseket igyekezett bajba rántani, főképpen Bornemisza főkirálybírót és a szépvízi tiltakozó szék-gyűlés résztvevőit, s mikor látták,
hogy semmi törvénytelenséget nem sikerült rájuk bizonyítani, azon igyekeztek, különösen a katonák,
hogy legalább a vizsgálatra fordított költségeket megvegyék rajtuk.”

(Részlet Nyirő József Madéfalvi veszedelem című regényéből)
2019-01-07: Sport - :

A piros lapok világbajnoksága lehet a dán–német torna (Férfi kézilabda)

Csütörtökön kezdődik a férfi kézilabda-világbajnokság, amelyet az M4 Sport élőben közvetít. A Nemzetközi Kézilabda-szövetség több szabálymódosítást is bevezetett, amelyek jelentősen befolyásolhatják a dán–német közös rendezésű tornát.