A mindennapi híradások alapján sokszor úgy tűnik, hogy míg az unió régi, nyugati tagállamaiban az erőszakos cselekményeket: késes gyilkosságokat, autós gázolásokat, nemi erőszakot a bevándorlók követik el, addig az ilyesfajta cselekedetek végrehajtását – szegény ember vízzel főz alapon –, hogy úgy mondjam, házilag, hazai bűnözőink segítségével valósítjuk meg.
Saját gonosztevőink jutalmazása érdekében nagy segítséget kaptunk az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB), amely 2017-ben is kétmillió euró kifizetésére kötelezte Romániát a börtönbeli, nem megfelelő tartási körülmények miatt. És mi ahelyett, hogy pénzbeli juttatást adjunk, inkább úgy kedveskedünk az elítélteknek, hogy időnap előtt szabadon bocsátjuk őket.
Az uniós szabályok szerit egy cellában egy fogvatartottnak legalább három négyzetméter dukál. Kíváncsian várom, hogy az EJEB, mikor fogja megvizsgálni, hány négyzetméter jár például az egy putriban lakó család tagjainak, és kit fog megbüntetni és mennyivel a nem megfelelő lakhatási és életkörülmények európai elvárásainak nemteljesítése miatt. Mivel szegény ország vagyunk, és nem akartunk pénzbeli kárpótlást adni a bűnözőknek, még a Cioloș-kormány javasolta, hogy a rossz körülmények miatt minden harminc nap után három nappal rövidítsék az elítéltek büntetését. De közismert, hogy nekünk, ha adakozásról van szó, nagyon nagylelkű parlamentünk van, és ahogy nagy fizetéseket, pofátlan speciális nyugdíjakat, számolatlan szabadnapokat ajándékoz kivételezettjeinek, úgy az elítélteknek is szívesen kedvez (mert nem lehet tudni, hogy holnap melyikük jut a bekasznizottak sorsára). Ezért hát úgy találták, hogy egy rabnak nem három, hanem legalább négy négyzetméter jár, és harminc nap után nem három, hanem hat nappal hamarabbi szabadulás. És lám, az ötletből törvény született, amit még Iohannis sem támadott meg, mert ő csak olyan törvényeket óv meg, amelyek esetleg a magyar kisebbség helyzetét befolyásolnák kedvezően.
Az említett büntetés-végrehajtási jogorvoslati törvény hatályba lépése óta 11 851 elítélt szabadult szabadságvesztése kiszabott eredeti időtartamának letöltése előtt. Ezekből már 742-en ismét visszakerültek a börtönökbe. De szegények mit is tehettek volna, hisz míg szabadlábon meg kellett volna küzdeniük a mindennapi betevőért, odabenn legalább a napi étkezésük és ingyenszállásuk megoldódott. Ahogy mondani szokás: ott fára, sóra nincsen gondjuk. Börtönbe való visszajutásukat úgy tudják legkönnyebben elérni, ha olyan bűncselekményt követnek el, amilyenért korábban már egyszer ültek, vagy esetleg újabb cselekmény végrehajtásának szakavatottabb módozatát tanulták meg odabenn.
Így történhetett, hogy a hatóságok három személyt vettek őrizetbe Medgyesen egy halálos késelésbe torkollt kocsmai verekedés után, akik közül ketten már korábban börtönben ültek, de a rossz körülmények miatt, büntetésük lejárta előtt szabadon bocsátották őket. Az egyik, 30 éves, nemrég szabadult bűnöző nagy szakértelemről tévén tanúbizonyságot, tizenegyszer szúrta meg áldozatát. Aztán történt még egy brutális rablás Galacon is, ahol egy szintén rablás és lopások miatt korábban elítélt egyén, aki eredeti büntetése lejárta előtt szabadult, félig agyonvert egy 75 éves embert, s elvette mobiltelefonját és pénzét.
Mindezek miatt országos balhé kerekedett. Az igazságügyi minisztérium lépcsőjére a filmekben vérnek látszó piros festéket öntöttek, és késeket, valamint az igazságügyi minisztert ábrázoló képeket dobtak. Most kormányunk az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától kért kölcsönből akar két börtönt építeni, amelyek bizonyosan az uniós normáknak megfelelően luxuskomfortúak lesznek. Ezekbe csakis rablógyilkosokat, erőszaktevőket és más nehézfiúkat helyeznek el, és így nem leszünk rákényszerítve, hogy a rossz fogvatartási körülmények miatt szabadulásuk után pénzjutalmat adjunk nekik, vagy időnap előtt szabadon bocsássuk őket.
Mert ha a medgyesi gyilkos vagy a galaci rabló rendesen letölti a rá korábban kiszabott büntetését, akkor most nem követhettek volna el újabb gaztetteket, hanem csak később, teljes büntetésük letelte után.