Románia támogatja az EU bővítését és a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával még az idei év első felében. Erről George Ciamba, az uniós elnökség lebonyolításával megbízott tárca nélküli miniszter beszélt Bujar Oszmani európai ügyekért felelős macedón miniszterelnök-helyettessel közösen tartott sajtóértekezletén.
Ciamba üdvözölte a Macedónia és Görögország közötti, csaknem három évtizede húzódó névvitát lezáró preszpai megállapodás macedón és görög ratifikálását. Úgy vélekedett: az EU bővítésének konkrét eredménye az, hogy a két fél megoldást talált történelmi nézeteltéréseire. Kiemelte, hogy a megállapodás pénteki athéni becikkelyezése után a szkopjei kormány képviselőinek első külföldi útja Bukarestbe vezetett. A macedón miniszterelnök-helyettes hivatalosan is értesítette az EU soros elnökségét: elhárult az akadály Macedónia uniós csatlakozása elől.
Ciamba felvázolta: amint eljuttatják a preszpai megállapodás mindkét fél általi ratifikálásáról szóló dokumentációt az ENSZ-nek, a balkáni ország hivatalosan is felveszi az Észak-Macedónia nevet. Románia számára fontos, hogy Észak-Macedónia a román uniós elnökség idején kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat ez EU-val – jelentette ki a miniszter.
Oszmani országa európai elkötelezettségét hangoztatta, megemlítve, hogy tizenöt éve várnak a csatlakozásra. Úgy értékelte: Macedóniának és az egész nyugat-balkáni térségnek kiváló lehetőséget jelent az, hogy egy baráti ország látja el az unió soros elnökségét ebben az Európa és Macedónia jövője szempontjából meghatározó fél évben. A miniszterelnök-helyettes szerint a macedón csatlakozási tárgyalások megkezdése az EU-val az egész nyugat-balkáni térség integrációs törekvéseinek lendületet adhat.
A görög parlament pénteken hagyta jóvá a Macedóniával kötött, úgynevezett preszpai megállapodást ez utóbbi nevének megváltoztatásáról Észak-Macedóniára.
A névvita 1991 óta tartott Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, Athén attól tartott, hogy a macedónok területi követelésekkel állhatnak elő. Az ország ezért a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. A névvita lezárása elengedhetetlen ahhoz, hogy Macedónia a NATO és az Európai Unió tagjává válhasson.
