SepsiszentgyörgyNem kérnek a provokátorokból

A szociáldemokrata tanácstag azt tartaná jónak, ha a kollégái jobban kivennék a részüket a szervezésből, így elkerülhető lenne az a helyzet, hogy „ki tudja, honnan pottyant”, „hozzá nem értő” személyek alakítsák ki a városnapok programját, „kiköltöztetve a színpadot a város szélére”. Szerinte úgy kellene eljárni, mint ahogy a december elsejei ünnepséggel szokták: üljenek össze a hivatalosságok és a civil szervezetek, és ők döntsék el, hogy mi legyen és hogy legyen. Javaslatát azzal indokolta, hogy „mi is szeretnénk örülni a Szent György Napoknak”, de egyelőre csak borzadályt érez, ha például a Pro Urbe díjra gondol.

Rodica Pârvan ugyanis tavaly nagyon elégedetlenül fogadta az általa „román” színpadnak nevezett pódium elköltöztetését a Sugás Áruház elől a Kónya Ádám Művelődési Ház melletti ’56-os emlékparkba, az pedig már hosszabb ideje bántja, hogy pár éve már nem négy, hanem csak egy Pro Urbe díjat osztanak ki. Szóvá tette tegnap azt is, hogy egy magyar nyelvű újságban – amelyet nem nevezett meg – azt írták róla, hogy folyton a románok elnyomásáról beszél: ő egyáltalán nem érzi magát elnyomottnak, nem is azért tesz szóvá dolgokat. Végül pedig arra kérte a polgármestert, hogy a karácsonyi vásárban román nyelvű könyveknek is találjanak helyet, mert neki Brassóba kellett utaznia azért, hogy könyvet vásároljon.

A Szent György Napok szervezése jó kezekben van, a döntéseket a városban működő kulturális intézmények hozzák meg. Értenek ahhoz, amit csinálnak, ebbe a politikát nem kell belekeverni – válaszolta Antal Árpád polgármester, hangsúlyozva, hogy március 15-ét és a városnapokat is politikamentes rendezvénynek akarják megtartani. Ami pedig a székelyföldi románok szervezetét illeti, nagyon nehéz olyan partnerséget elfogadni, ahol a másik fél hevesen és következetesen a városlakók érdeke ellen lép fel. Nemrég épp azt közölték, hogy perelni fognak azért, hogy a stadion és a sportbázis, amit az állam képtelen volt rendben tartani, ne kerüljön a város tulajdonába.

Az sem mellékes, hogy miközben Konstancán, Kolozsváron és másutt mindenki örül annak, hogy az önkormányzatokhoz kerültek a sportlétesítmények, nálunk a románok fóruma perrel fenyegetőzik. Az Arénához a város minden gyermeke kijár, román és magyar is, és ugyanúgy mindenkié lesz az új uszoda is, ha sikerül megépíteni – jelentette ki. A városnapokon is megtalálja a magához illő programot az emberek többsége, csak a megélhetési provokátorok mérgezik a románok és a magyarok közötti viszonyt, de ezt nem fogjuk hagyni. Ami a román könyvek árusítását illeti, ezt nem a város, hanem a kereslet szabályozza, a vásár nyitott, bárki jelentkezhet a versenytárgyaláson, aki el akarja adni a portékáját.

Az ülés végén József Álmos a székelyföldi románok fóruma által a román–magyar együttélésről Sepsiszentgyörgyön tartott szimpóziumról érdeklődött: úgy hallotta, hogy a résztvevők elégedetlenségüket fejezték ki a magyarországi támogatások miatt, és ezt egy folyamodványban központi intézményekhez is elküldték. Pontosabb tájékoztatást kért erről, de nem kapott: Rodica Pârvan mindössze annyit felelt neki, hogy „azt hiszem, önök jobban tudják, mi történt”.