Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Az Erdélyi Magyar Hírügynökség jelentéseiből

2019. február 2., szombat, História

Az 1980-as évek Romániájában folyó féktelen terrorról kellő hitellel és alapossággal való tudósítás céljával 1983. május 20-án létrejött, Ara-Kovács Attila által alapított Erdélyi Magyar Hírügynökség, az erdélyi magyarság nem hivatalos hírirodája négy dátumhoz kötött jelentését közöljük mai História rovatunkban. A jelentéseket a Transindex Adatbank rovatából tallóztuk.

  • Thuróczy János Chronica Hungarorumának első két kiszínezett oldala. Fotó: OSZK / Jankovich-gyűjtemény
    Thuróczy János Chronica Hungarorumának első két kiszínezett oldala. Fotó: OSZK / Jankovich-gyűjtemény

A kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár helyzete

Az 1792-ben alapított, ma mintegy három és fél millió könyvvel és kiadvánnyal rendelkező kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár olyan erdélyi intézmény, amely a leggazdagabb dokumentációt nyújthatná a romániai és általában a magyarság múltjának, kultúrájának megismeréséhez. Bukarest azonban hosszú évek óta arra törekszik, hogy – mint minden más erdélyi magyar történelmi emléket – ezt a könyvtárat is felszámolja.
E folyamat azzal kezdődött, hogy mintegy két évtizeddel ezelőtt a magyar millenniummal foglalkozó műveket, a történelmi Magyarországot tárgyaló munkákkal együtt – mint nacionalistákat – össze­gyűjtötték, s az egyetem ablakaiból ledobálva részben a helyszínen megsemmisítették, részben pedig elszállították és bezúzatták őket.

Később felszámolták a Régi Magyar Könyvtár elnevezésű, az első emeleten működő részleget, ahol 1428 művet lehetett tanulmányozni. Olyan munkákat, amelyek 1711 előtt Magyarországon jelentek meg, vagy amelyeket magyar szerzők írtak idegen nyelveken. A könyvtár számos értékes könyvét úgymond „kölcsön” adták a bukaresti Nemzeti Történelmi Múzeumnak, közöttük az 1488-ban, Augsburgban kiadott Chronica Hungarorum című ősnyomtatványt is. Ezek visszajuttatására semmi remény.

A szabadpolcokról eltávolították az alapvetőbb könyvészeti munkákat is. Egyebek között Kosáry Domokosnak a magyar történelem forrásaiba betekintést nyújtó könyvészetét, illetve Monoki Istvánnak a két világháború közötti romániai magyar sajtóban és könyvkiadásban eligazító bibliográfiáját. Hasonló sorsra jutott a többkötetes magyar irodalmi szöveggyűjtemény. Ezekhez s számos más könyvhöz és folyóirathoz ma már csak különleges engedéllyel lehet hozzájutni.

A tájékoztatási részleg polcairól is eltűntek az eddig közkézen forgó könyvek. Így az 1977-ben Budapesten kiadott Magyar Néprajzi Lexikon is. Jellemző, hogy még a Magyar Értelmező Szótár második kötete is hiányzik, mivel ebben van az „Erdély” szócikk. A Magyarországról érkező könyveket előzőleg szigorúan ellenőrzik, majd tekintélyes részüket nem katalogizálják, s így nem kerülhetnek az olvasók kezébe. Ugyanez történik a külföldi magyar folyóiratokkal is.

(1987/17. sz. jelentés, 1987. február 1.)

 

Tüntetés a budapesti román nagykövetség előtt

Ma délután négy órakor a nemzetközi sajtóban a Charta 77 mozgalom által meghirdetett román szolidaritási nap keretében tüntetés volt Románia budapesti nagykövetsége előtt (Thököly út 72).

400–500 ember vonult az épület elé, amelynek alkalmazottjai a jobb szárny 2. emeletének ablakából azonnal fényképezni kezdték a tömeget. 16 óra 10 perckor Tamás Gáspár Miklós filozófus rövid beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy Romániában „az elnyomás, a diktatúra egyaránt érinti a román népet és a kisebbségi magyar és szász népcsoportot”. Szavait a következőkkel fejezte be: „Éljen a magyar–román nép barátsága!” A tömeg perceken át éljenezte és tapsolta, miközben két csoport transzparenseket emelt a magasba a következő szövegekkel: „Emberi és polgári jogokat Románia népeinek”, „Le a diktatúrával!”. A rendőrség csak ezt követően avatkozott be. Eltávolította az egyik transzparenst és felszólította az embereket, hogy távozzanak.

Incidens nem történt. A tömeg, amelyhez újabb és újabb csoportok csatlakoztak, gyertyákat gyújtott, melyeket a nagykövetség kerítésén helyezett el, s még vagy fél órán át némán juttatta kifejezésre együttérzését Románia elnyomott népeivel.

(1988/6. sz. jelentés, 1988. február 1.)

 

Szigorítások a magyar–román határon

Átmenetinek tűnő szigorításokat léptettek életbe a román hatóságok a magyar–román határ menti átkelőhelyeken. Ceaușescu elnök nemzeti ünnep számba menő születésnapját (január 26.) megelőzően sok magyar állampolgárt fordítottak vissza, arra hivatkozva, hogy a megengedettnél több élelmet hoznak be Romániába. Másokkal a helyszínen kiszóratták az élelmiszereket. A Romániából kiutazó magyar állampolgároktól pedig ruhaneműket koboztak el, azzal az indokkal, hogy feltehetően azok a Magyarországra menekült román állampolgárok hátrahagyott tulajdonai. Értesüléseink szerint a vámtisztek akciójára — melyet egy bukaresti, belügyminisztériumi delegáció látogatása előzött meg — január 10-e és 30-a között került sor, s az a kérdéses időszakban Romániába utazó magyar állampolgárok mintegy 20 százalékát érintette.

(1989/6. sz. jelentés, 1989. február 2.)

 

Romániában megszűnt a rádióadás a kisebbségek nyelvein

E hónapban megszűnt Romániában a kisebbségek nyelvén sugárzott rádióadás. A rádió magyar és német nyelvű szerkesztőit azzal az ígérettel bocsátották el, hogy idővel új munkahelyet jelölnek ki számukra. Román fonásokból vett értesülések szerint a döntés végérvényesen felszámolta az idegen nyelvű romániai rádióadásokat, s nem lehet arra számítani, hogy a gazdasági és politikai válság enyhültével újra megszervezzék a Román Rádió magyar és német nyelvű alosztályait.

(1985/6. sz. jelentés, 1985. február 2.)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 247
szavazógép
2019-02-02: Sport - Miska Brigitta:

A sereghajtó vendégeként szereznének három pontot (Labdarúgás, I. liga)

A hathetes téli szünet után ismét tétmérkőzést játszik a Sepsi OSK, amely vasárnap 17 órától a sereghajtó FC Voluntari csapatával mérkőzik az Anghel Iordănescu Stadionban az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság 22. fordulójában.
2019-02-02: Nemzet-nemzetiség - :

Csáky Zoltán: Nyomomban kék farkasok / 7. (Besúgók, ügynökök, informátorok. A „Costică” 2215. számú megfigyelési követési dosszié titkai)

Csép Sándor: „Engem állandóan molesztáltak itt, Kolozsváron, de sokszor Bukarestben is a tévés »megbízottak«. A legdöbbenetesebb az volt, hogy a munkatársi gárdán belül engem is besúgjon X. G. Olyan intim dolgokat olvastak a fejemre, amikről csak ő tudott és hallott.