Lőte Éva Kolozsváron született, 1906. december 30-án. Hatan voltak testvérek, édesapjuk, dr. Lőte József a kolozsvári, később a szegedi és a budapesti egyetemen volt az általános kórtan tanára, egy időben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudomány Egyetem rektora. Apai nagyszülei, Lőte József és Dósa Eszter illyefalvi születésűek voltak, ezért Éva sokszor töltötte a vakációit Illyefalván a nagyszülőknél és azok rokonainál, így nagyon megszerette a falut.

Képzőművészeti tanulmányait a budapesti képzőművészeti iskolában, Orbán Antal és Lux Elek mesterek keze alatt végezte. Férjhez ment, választottja Temesszlatinai Brinzey György vezérkari őrnagy volt, aki részt vett a II. világháborúban. Öt gyermekük született. Éva a képzőművészeti iskolában kitűnt tehetségével. Részt vehetett az 1937-es Párizsi Nemzetközi Kiállításon, ahol aranyéremmel tüntették ki, majd az 1939-es New York-i Nemzetközi Kiállításon, ahol elnyerte a kiállítás diplomáját. Szobrászművészként magyar vallási és nemzeti témák megformálójaként vált ismertté és elismertté. Magyarországon készült jelentősebb alkotásai közé tartozik például a Hősi emlékmű a rákoskeresztúri Új Köztemetőben. Másik jelentős alkotása a szegedi Hősök kapujánál elhelyezett két, kétszeres életnagyságú katonaszobor. Jelentős kiváltságnak számított, hogy Aba Novák Vilmos, akit a kapu freskóinak megfestésére kértek fel, éppen Lőte Évát jelölte ki a szobrok elkészítésére. Aba Novák akkor már világhírű alkotó volt, a művészettörténészek szerint a 20. század legnagyobb magyar festője, aki 1936-ban elnyerte a Párizsi Világkiállítás, 1940-ben pedig a III. Velencei Biennálé Nagydíját. Amikor Picasso – aki a Világkiállítás képzőművészeti zsűrijének tagja volt – meglátta Aba Novák pannóit, így kiáltott fel: „Ki ez a barbár zseni?” Nos, ez a barbár zseni Lőte Évát tartotta a legalkalmasabb szobrászművésznek arra, hogy vele dolgozzon. Aba Novák pesti festő létére szerelmese volt a Székelyföldnek, sok képet festett Zsögödön, és jó barátja volt a csíkszeredai Nagy Imrének.

Lőte Éva máskor is dolgozott Aba Novákkal, többek közt a budapesti Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom díszítésénél, amely a 20. századi magyar egyházművészet kiemelkedő alkotása. Lőte Éva faragta a Vianney Szent Jánost ábrázoló vörösmárványból faragott domborművet, mely a hasonló anyagból készült oltárasztalon áll.

Lőte Éva több alkotásával is tisztelgett Erdély és a székelység nagyjai, így gróf Mikó Imre, „Erdély Széchenyije” előtt. A szegedi Dóm téren látható dombormű Erdély nagy fiának állít emléket gróf Mikó Imre domborműves portréjával készült emléktábláján. Az alkotást 1930. október 25-én helyezték el a szegedi Emlékcsarnok keleti szárnyán.
Jelentősek Lőte Éva vallásművészeti alkotásai is. Megemlíthetjük az 1938-as Keresztút dombormű-sorozatot a budapesti Pasaréti téri Páduai Szent Antal-plébániatemplomban. De vannak jelentős, nem vallási tárgyú, világi munkái is. Ide sorolhatjuk az 1937-ben készült Egészséges Férfi és Nő című alkotást, amely a Központi Rendelőintézet homlokzatát díszíti Szegeden, egyedüli art deco alkotásként a városban, vagy az 1938-ban készült Anyaságot, amely a budapesti Országos Társadalombiztosítási Intézet Visegrádi utcai rendelőjének földszinti előcsarnokában állt. Sajnos lebontották.

A II. Világháború után, 1946-ban Lőte Éva és férje, Brinzey György, aki vezérkari őrnagyként szolgált Horthy hadseregében, kénytelenek elmenekülni az országból. Emigrációjuk végső állomása Venezuela fővárosa, Caracas lesz. Lőte Éva, 1966. október 25-én bekövetkezett haláláig ott is folytatta művészi tevékenységét, s ma Venezuela legjelentősebb szobrászai között tartják számon.

Szerettem volna Lőte Éváról beszélgetni valakivel: rokonával, egykori ismerősével, ezért többször is kimentem Illyefalvára, ahol távoli rokonai még élnek. Sajnos, az útjaim eredménytelenek voltak. Illyefalván egyetlen ember tudott Lőte Éváról: Gáspár Babos Etele, az illyefalvi református lelkipásztor, aki kutatja a falu lakóinak családfáját. Tőle tudtam meg, hogy él Budapesten egy jó nevű színész, Lőte Attila, aki unokaöccse Lőte Évának, ő biztosan ismerte a művészt, amint arról egyik interjújában beszélt is. Őt azonban nagyon nehéz lesz megtalálnom, örülnék és hálás lennék érte, ha valaki ebben segíteni tudna.

Dranik Ferenc