Az elnöki hivatal honlapján megjelent közlemény szerint csak egy kicsinyes, cinikus és felelőtlen politikus állíthatja szembe a nemzetbiztonságot a polgárok egészségével, azt sugallva, hogy a titkosszolgálatok miatt nem jut elég pénz az egészségügyre. Az elnök azt kérte a parlamenttől, hogy a legfelsőbb védelmi tanács által decemberben jóváhagyott szinten biztosítsa a titkosszolgálatok finanszírozását. „Az SZDP újabb populista kezdeményezése sérülékennyé teszi Romániát, amelynek egy bizonytalan geopolitikai térségben a NATO-országokkal szembeni növekvő fenyegetésekkel kell szembenéznie” – állítja az államfő. A Román Hírszerző Szolgálatnak 2,4 milliárd, a Speciális Távközlési Szolgálatnak 604 millió, a kormányőrségnek 233 millió, a Külföldi Hírszerző Szolgálatnak 309 millió lejt irányoztak elő a költségvetési tervezetben.
Iohannis a politikai pártoknak szánt, megnövelt állami finanszírozás miatt is bírálta az SZDP-t, amelynek szerinte inkább autópálya-építésre, kórházak felújítására, vagy a vízvezeték és csatornázás nélküli iskolák korszerűsítésére kellene több pénzt fordítania.

A pártok többet kapnak

Huszonnyolcszor több pénzt kapnak idén a pártok, mint három évvel ezelőtt, és ez részben egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhető – tudatja az Adevărul napilap és a Digi 24 hírtelevízió. Míg 2016-ban a romániai pártok összesen 14,4 millió lejes szubvenciót kaptak az államtól, idén 87 millió eurót, azaz 409 millió lejt szánnak nekik, ami több, mint amennyi Brassó város rendelkezésére áll. A parlamenti pártok tavalyig a költségvetési bevételek 0,017 százalékát kapták meg – választási eredményeik arányában elosztva –, ami 2017-ben 6,5 millió euró (nagyjából 30 millió lej) volt. Ezt azonban a szociáldemokraták kevesellték, ezért 2017 májusában a párt kincstárnoka, Mircea Drăghici azt javasolta, hogy az összeg ne legyen a bevételek 0,02 százaléka alatt – ám mivel ez sem tűnt soknak, novemberben Marian Pavel SZDP-s szenátor azt indítványozta, hogy szállítsák le a küszöböt 0,01 százalékra, de ne a bevételekhez, hanem a belső nemzeti össztermékhez (GDP) mérjék. A módosítást csak a Mentsétek meg Romániát Szövetség ellenezte, ezért a törvényt megszavazták, és 2018 januárjában életbe is lépett. Az új számítási módnak köszönhetően tavaly a pártok ötször annyit kaptak – 34 millió eurót, azaz 158 millió lejt –, mint 2017-ben, idén pedig a túlbecsült GDP miatt két és félszer annyit, mint tavaly. Az RMDSZ eddig nem vette igénybe a pártoknak járó központi támogatást, mert  nemzeti kisebbségként nagyobb támogatás illeti meg. Az utóbbi két évben 53 millió lejt kapott így a magyar szövetség.

Kevés jut az oktatásra

Az oktatás továbbra is alulfinanszírozott, nyolcadik éve, hogy nem kapja meg a nemzeti össztermék 6 százalékát úgy, ahogyan arról az oktatási törvény rendelkezik – írja a Diákszervezetek Országos Szövetsége tegnap kiadott közleményében, amely megállapítja, hogy a költségvetési tervezet a GDP alig 3,02 százalékát irányozza elő erre a területre. A diákszervezet jelentéktelennek nevezi a diákkollégiumokra és étkeztetésre fordított pénzalap nyolcszázalékos bővítését. 2016 decemberében arra kaptak ígéretet, hogy az erre fordított összeget 2017 végéig megduplázzák, de az ígéretből összesen 27 százalék növekedés lett. A dokumentum szerint nem nőttek a beruházásra előirányzott pénzalapok sem az oktatásban: ugyanannyi jut erre a célra, mint tavaly, amikor 70 százalékkal kisebb összeget fordítottak erre, mint 2017-ben. A diákszervezet elnöke, Petrişor-Laurenţiu Ţucă szerint az oktatásra fordított összeg 47 százalékos emelése semmit sem javít az egyetemisták életén.