A NATO-nak fel kell készülnie a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló nemzetközi szerződés (INF) nélküli világra, amelyben a jelenleginél több orosz rakéta fenyegeti Európát – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben tegnap, a szövetséges országok védelmi minisztereinek másnap kezdődő tanácskozását megelőzően.
Sajtótájékoztatóján a főtitkár hangsúlyozta, a szövetség továbbra is kész arra, hogy folytassa a párbeszédet Moszkvával, ahogy ezt tette a nemrégiben a NATO–Oroszország Tanács ülésének összehívásával, ugyanakkor az orosz fél nem adott megnyugtató válaszokat az Egyesült Államok és a NATO rakétaprogramjára vonatkozó kérdéseire. Oroszország részéről nem tapasztalható szándék arra, hogy visszatér a megállapodásban foglaltak betartásához. Moszkva továbbra is tagadja a megállapodás megszegését, noha évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését – mutatott rá Jens Stoltenberg.
„Moszkva válaszaira és a szerződés betartására nagy szükség van, ugyanis a nukleáris fegyverrel is ellátható rakétarendszer létezése nagyban fenyegeti Európa és a szövetséges államok biztonságát” – fogalmazott. A szövetséges tagállamok továbbra is azt várják Oroszországtól, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében – húzta alá a NATO főtitkára.
Az INF-szerződést 1987-ben írta alá az Egyesült Államok és Oroszország. Az egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500–5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
