Hiába rögzíti jogszabály, hogy a tanügynek a hazai össztermék 6 százalékát kell biztosítani, eddig egyetlen kormány sem teljesítette ezt, és most, a „drasztikus” növeléssel, a kiemeltként való kezeléssel is éppen csak meghaladja a 3 százalékot az oktatásnak jutó rész. Soknak tűnhet a 9,8 milliárd lejes többlet, csakhogy tetemes részét felszippantja a fizetésemelés (valójában a kiutalt büdzsé kétharmada erre kell), a többi pedig elúszik a toldozás-foltozásokra, az újabb reformötletek megvalósítására. A tervek szerint 2,1 milliárd lejt költenek okostáblákra, táblagépekre, de a tanterv modernizálásáról, új idők elvárásaihoz igazításáról mit sem hallani, 65 millióért pedig konténerillemhelyeket visznek a falusi iskoláknak, hogy megoldják a fabudik és folyóvíz nélküliség gondjait. Olcsóbb így, mint felújítani az épületeket, élhető körülményeket teremteni a kisebb településeken is. Ha számba vesszük, hogy a világ fejlett államai GDP-jük 7–8 százalékát, egyesek pedig 11 százalékát fordítják a tanügyre, nehéz ujjongani a jelenlegi kormány „nagyvonalúságán”. A rekordösszeg éppen csak a nyomorszint fenntartására elegendő.

Nagyon elégedett az egészségügyi miniszter is, soha ennyi pénz még nem jutott tárcájának, lesz keret kórházak felújítására, orvosi műszerekre – ígéri. S bizony, van helye a beruházásoknak, mert Románia e szempontból is a sor végén kullog, s szinte naponta robban ki egy-egy új egészségügyi botrány. Száznál is többen elhunytak már ezen a télen influenzában, s környezetünkben egyetlen más országban sem hallani ilyen döbbenetes statisztikáról, pedig nem valószínű, hogy más vírus tombol Bulgáriában vagy Magyarországon. De kevés és későn érkezik az oltóanyag, nagy a nyomor, sok az elhanyagolt betegséggel, nehéz körülmények között tengődő gyerek és felnőtt, így valahogy az a fránya influenzavírus is jobban megveti lábát mifelénk, mint máshol. Most derül ki, hogy tájainkon gond nélkül működhetnek álorvosok, az agyonbürokratizált rendszerben még pontos nyilvántartás sincs a valós szakképzéssel, igazi diplomával rendelkező gyógyítókról, s egyes kórházakban nyomortanyákra emlékeztetőek a körülmények. Lehet, hogy „történelmi növekedés” vár idén az egészségügyre, de ez még mindig csak töredéke a szükségesnek, és a kiutalt „rekord” 4,8 százalék is messze alulmarad a fejlettebb (így sokkal nagyobb GDP-vel rendelkező) országok által biztosított aránynál.

Mától zajlik a parlamentben a költségvetés vitája, és hétvégére, jövő hétre meglesz a három hónapos késéssel összetákolt büdzsé, amelyben még az is rendkívül siralmas, amire nagyon büszkék.