Az egyeztetések eredménye jelentős előrelépésnek tekinthető a kiinduláshoz képest, hiszen 400-ról 450 lej/főre sikerült növelni a megyei önkormányzatok lakosságarányos részesedését (megyei utakra és a működésre több jut), emellett a személyi jövedelemadó hatvan százaléka a városi és községi önkormányzatoknál marad. Az egyházak világi alkalmazottjainak bérezését továbbra is a központi költségvetésből finanszírozzák, illetve a kormány hozzájárul azokhoz a költségekhez, amelyek idén már az önkormányzatokat terhelik a gyermekjogvédelmi és szociális rendszer finanszírozásának rájuk történő átruházása nyomán. Antal Árpád megjegyezte: ő mindig is a decentralizáció híve volt és marad, ezért úgy véli, az önkormányzatok minél több hatáskört át kellene vegyenek a kormánytól (mivel azokat, mint több példa is bizonyítja, jobban el tudják látni, jobban gazdálkodnak), azzal a feltétellel, hogy az átruházott feladatok mellé forrást is rendeljenek a központi döntéshozók.

Sepsiszentgyörgy esetében a gyermekjogvédelmi és szociális költségek átvállalása 12 millió lejes többletköltséget jelent, amit a jövedelemadó hatvan százalékának helyben maradásával nem tudnak fedezni, ezt a kormány az áfabevételekből 9,9 millió lejjel egyensúlyozza ki a büdzsétervezet szerint. Antal Ápád a személyi jövedelemadó hatvan százalékának helyben maradása kapcsán azt is megjegyezte, ez egyrészt közelebb visz az önkormányzati autonómia megvalósításához, másrészt egy kiegyensúlyozottabb, többéves tervezést tesz lehetővé helyi szinten.

Az egyeztetések kapcsán újságírói kérdésre Antal Árpád elmondta: az elért eredményeket nem feltétlenül a szövetség politikai ereje szempontjából kell elemezni, mivel gyakorlati érvekkel indultak tárgyalni, és mint kiderült, a logikus indoklás végül eredményes tud lenni. Az ország összes önkormányzata számára lényeges kérdésekben igyekeztek változást elérni, nem csak a magyarok lakta megyék számára, de pontszerűen több olyan kérdést is felvetettek, amelyek a magyar közösség számára kiemelt fontosságúak. Ide tartoznak a vidombáki, valamint a marosvásárhelyi repterek, a csíkszeredai és a sepsiszentgyörgyi megyei sürgősségi kórházak vagy az észak-erdélyi autópálya. Utóbbinál szinte háromszorosára sikerült emelni a költségvetési részesedést.

Az elöljáró ugyanakkor leszögezte, a pozitív hatásuk ellenére az elértek nem tekinthetőek áttörésnek. Meglátása szerint egy közfinanszírozási reformra van szükség, és a tárgyalásokra egy idevágó javaslattal mentek. A reform lényege, hogy a közigazgatási egységek finanszírozási rendszerét gyökeresen át kellene szervezni, felszámolva a közigazgatási egységek finanszírozását jellemző aránytalanságokat. A bukarestieken kívül az önkormányzati elöljárók egyetértettek az általuk felvázoltakkal, de egyelőre nincs elegendő politikai bátorság ennek megvalósításához.

Antal Árpád szerint a kormány közpolitikai döntései nyomán az országban az összes személyi jövedelemadó 30 százaléka jelenleg Bukarestbe folyik be. A központosítás nyomán a főváros első kerületének költségvetését gazdagítja a nagy adóalanyok által befizetett jövedelemadó. Ez azt is jelenti, hogy egyes települések között az egy főre visszaosztott jövedelemadó mértéke 15-szörös eltérést is mutat, ami komoly torzulásokat okoz a visszaosztási eljárásokban is. Ezek pénzügyi aberrációk, melyeket fel kell számolni, át kell szervezni a közigazgatási egységek finanszírozásának rendszerét.