A Házasság hete rendezvénysorozat keretében Baróton az unitárius templomban dr. Ferenczi Enikő és dr. Czire Szabolcs Megtanulni egymás nyelvét címmel tartottak előadást szerdán este. Az unitárius lelkészházaspár élvezetesen, humorral bőven átszőtt előadásban – sokszor saját, immár huszonhárom éve egybekötött életükből vett példával – szólt férfi és női szerepekről, azok modern kori kihívásairól, a párkapcsolatok hullámvölgyeiről, az egyre inkább népbetegségnek nevezhető páros magányosságról, a szeretetnyelv fontosságáról és a szexualitás házasságban betöltött szerepéről.
Czire Szabolcs szerint a társas együttélés legtöbb feszültsége abból származik, hogy azt feltételezzük, a másik olyan, mint mi – pedig nagyobbat nem is tévedhetnénk, hiszen ezernyi apró és jelentősebb dologban különbözik a nő és a férfi. A férfiak a konkrét megoldásokat keresik – ezért szedik szét a fiuk a frissen ajándékba kapott autót –, míg a lányoknak a lelkizés fontos. A férfiak nehezebben beszélnek problémáikról, a nők pedig könnyebben nyílnak meg. De máshogy vesszük észre és értelmezzük az arcok gesztusait, a test jelzéseit, összpontosítunk és érzékeljük a közösséget is; a semmi nem mindenkinek semmi, mert van, amikor „valami”; másként kezeljük a stresszt, más az igényünk a pihenésre és másként is álmodunk.
Ha ezen különbségekre nem reagálnak jól, azaz „nem veszik a lapot”, a házasok elkezdenek távolodni egymástól, egyre kevésbé lesznek társak, idővel pedig magányossá válnak még akkor is, amikor hivatalosan nem váltak el. Fontos lenne – hangsúlyozta a teológiai tanár –, hogy figyeljünk oda egymás gesztusaira, hangulatára, jó következtetéseket vonjunk le akár a hanglejtésekből, próbáljuk meg társunk ki nem mondott apró vágyait teljesíteni, és ne féljünk egymáshoz szólni. Ferenczi Enikő is a házaspárok közti kommunikáció fontosságát emelte ki. Olyan, hogy boldogan éltek, míg meg nem haltak csak a mesében létezik, minden házasságban vannak hullámvölgyek, és ez így van rendjén – jelentette ki.
Hogy mégis működjön a házasság, meg kell próbálnunk közös értékrendet kialakítani, és meg kell tanulnunk egymás szeretetnyelvét. Mert lényeges, hogy megbeszéljünk olyan alapvető kérdéseket, mint a pénz és a közös gazdálkodás – mire költünk, miként teszünk félre, mennyivel rendelkezünk szabadon –, de nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy milyenek és miként beteljesíthetőek az érzelmi és szexuális igényeink. Hiába vagyunk házaspár papíron, ha nem mondunk naponta egy-két kedves szót egymásnak, nem érintjük meg, nem simogatjuk meg egymást. Ha például képesek vagyunk egy hatórás autóutazást szótlanul végigülni, akkor ott bajok vannak.
Ha úgy érezzük, még nincs minden veszve, ne magunk próbáljuk orvosolni a kórt, merjük pszichológus, terapeuta vagy éppen lelkész segítségét kérni a gyógyuláshoz. Ha a krízisek után együtt maradunk, abból még újabb szerelem lehet – jelentette ki.
