Az ügyészségek, valamint az ellenzék is élesen bírálta tegnap, hogy a kormány ismét módosította az igazságszolgáltatás működését szabályozó jogi keretet. A Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség közös egyszerű indítványt nyújtott be a képviselőházban az igazságügyi miniszter lemondását követelve. Szintén tegnap az Európai Bizottság is aggodalmát fejezte ki a román jogállamisággal kapcsolatos legutóbbi fejlemények kapcsán. Mindeközben Viorica Dăncilă kormányfő, valamint Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke semmilyen kivetnivalót nem talált a rendelet tartalma és annak elfogadása kapcsán.
Christian Wigand, a brüsszeli intézmény szóvivője szerint az Európai Bizottság úgy látja, Romániának mielőbb vissza kell térnie az igazságszolgáltatási reformok útjára, és tartózkodnia kell az eddig elért eredmények eltörlésétől. A szóvivő rámutatott, az igazságügyi törvények sürgősségi kormányrendelet útján, az érintettekkel való előzetes egyeztetés nélkül történő módosítása szembemegy az EB ajánlásaival, amelyeket a román igazságügyi reformot nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében is több ízben megfogalmaztak, ezért a bizottság magyarázatot fog kérni a kormánytól a legutóbbi módosításokról. Emlékeztetett, az MCV keretében novemberben kiadott jelentésében a bizottság egyebek mellett arra intette Romániát, hogy világos, átlátható kritériumokra alapozó és a Velencei Bizottság által is jóváhagyott eljárást alkalmazzon a vezető tisztséget betöltő ügyészek kinevezésekor, illetve hogy a Velencei Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja ajánlásai alapján vizsgálja felül az igazságügyi törvényeket. „A legutóbbi változások nem ezt az irányt követik” – tette hozzá.
A rendeletet az ügyészségek és az ellenzék is bírálták. A korrupcióellenes ügyészség szerint nem létezik olyan sürgető tényező, ami indokolttá tenné az azonnal hatályba lépő rendelet elfogadását. Kifogásolták, hogy a kormány nem egyeztetett az igazságszolgáltatás szakmai szervezetével. Felhívták a figyelmet, hogy amennyiben az ügyészségeket 45 napos határidőn túl nem vezethetik ügyvivők, a korrupcióellenes ügyészség március 20-án vezető nélkül marad, miután az új főügyész kinevezése ügyében patthelyzet alakult ki a kormány és Klaus Iohannis államfő között. Augustin Zegrean volt alkotmánybíró úgy vélekedett, itt már nincs szó jogállamról, a sürgősségi rendelet csak azt a célt szolgálja, hogy „hasra fektesse” azokat a bírákat és ügyészeket, akiket korábban a hatalom már térdre kényszerített. Augustin Lazăr legfőbb ügyész szerint a módosítások az általa vezetett intézmény működését veszélyeztetik, ráadásul egy részük alkotmányellenes. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlege szerint a főügyészjelöltek alkalmassága véleményezésének ennek a részlegnek a hatáskörében kell maradnia, az ügyvivő ügyészségi vezetők mandátumának korlátozása pedig veszélyezteti a vádhatóságok működését.
A Nemzeti Liberális Párt a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel közösen egyszeű indítványt nyújtott be a képviselőházban az igazságügyi miniszter ellen. A kezdeményezők azt állítják, „a meghunyászkodás, a hazugság, a felelőtlenség és a rosszhiszeműség az oka az igazságszolgáltatás térdre kényszerítésének”, ezért azt kérik a tárcavezetőtől, mondjon le tisztségéből. A sürgősségi kormányrendeletet alkotmányellenesnek, a jogállamiság elveinek ellentmondónak minősítik, eszköznek a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége számára „a parancsaiknak nem engedelmeskedő bírák és ügyészek elnyomására”. Bírálják a minisztert a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének csődje miatt is, és azt is felróják neki, hogy nem történt előrelépés a börtönök zsúfoltságának csökkentése terén. Az alakulatok szerint ugyanakkor Tudorel Toader közvetlenül felelős azért, hogy az utóbbi időben szinte kizárólag bírálatok érték Romániát az uniós (és nem csak) intézmények részéről. Klaus Iohannis államfő az igazságszolgáltatást meggyengítő újabb támadásnak minősítette a jogszabályt.
A kormány kedden egy titokban beterjesztett sürgősségi rendelettel módosította az igazságszolgáltatási törvényeket. A kabinet egyebek mellett arról döntött, hogy a vezető ügyészi tisztségeket ezentúl bírák is megpályázhatják, ha korábban végeztek ügyészi tevékenységet. Emellett a vádhatóságok vezetését legfeljebb 45 napig lehet ideiglenes ügyvivőkre bízni. A vezető ügyészi tisztségekre javasolt személyeket nem a Legfelsőbb Bírói Tanács ügyészi részlegének kell véleményeznie – amely eddig többször elutasító álláspontot fogalmazott meg Toader javaslataival szemben –, hanem a testület plenáris ülésének, amelyben bírák és ügyészek egyaránt jelen vannak.