Farkas Réka
Nem kis célkitűzéssel veselkedik neki XIV. kongresszusának az RMDSZ: az erdélyi magyar közösség jövőképét kívánják megfogalmazni. Hangzatos, zengzetes, de az elmúlt hasonló események már bizonyították: a pártszervezési szempontokon kívül igen kevés érvényesül az elhangzó nagy tervek, ötletek, programpontok közül.
De mit ígértek az elmúlt kongresszusok Kelemen Hunor 2011-es elnökké avatása óta? A leköszönő Markó Béla utódját a nagyváradi ülésen választották meg, két ellenjelöltje is akadt, de fölényesen, kétharmados többséggel győzött, és kinyújtott kezet ígért az erdélyi magyar szervezetek felé, s azt, hogy szoros, de korrekt partnerségre törekszik a magyar kormánypártokkal. Az utóbbi megvalósult-forma, az előbbi részben, a Magyar Polgári Párttal sikerült oly szoros viszonyt kialakítaniuk, hogy a kisebbik szervezet szinte belefulladt „ölelésükbe”. Két évvel később Csíkszeredában már új irányt is hirdettek, de ez tulajdonképpen kimerült a döntéshozatal központosításában, és ekkor jelentette be Kelemen Hunor, hogy törvénytervezetet nyújtanak be a román törvényhozásban Székelyföld területi autonómiájáról. Történt mindez 2013 májusában, a következő év végére nagy nehezen az autonómiastatútum is elkészült, de be is került a szövetségi elnök fiókjába, várván a soha el nem jövő, beterjesztésre alkalmas pillanatot. Végül az MPP RMDSZ-színekben megválasztott képviselője, Kulcsár-Terza József nyújtotta be (egyedül!) a parlamentben, és ő sem az RMDSZ–MPP közös tervezetét, hanem az SZNT-ét. Az RMDSZ pedig ímmel-ámmal mellé állt. Saját javaslatuk, minden ígéret dacára, továbbra is rejtőzködik, lapul valahol.
Újratervezés jelszóval zajlott a 2015-ös kolozsvári kongresszus, ahol pusztán formaság volt az egyedüli jelöltként megméretkező Kelemen Hunor újraválasztása. Sokan, többféleképpen megfogalmazták, hogy változtatnia kell a szövetségnek politikáján, hogy „újjáépítse a bizalmi viszonyt az erdélyi magyar közösséggel”. Mindebből azonban az elmúlt négy esztendőben kevés valósult meg, egy-egy népszerűbb helyi politikus adott településen tudott javítani valamelyest az RMDSZ elrongyolódott imidzsén, de összességében nem sikerül tömegeket maguk mellé állítaniuk. Az újratervezés mintha már a kezdet kezdetén megbicsaklott volna.
Nem hátrálunk meg – ez volt a két évvel ezelőtti zilahi kongresszus mottója, és itt már az egyre jobban szaporodó gondokat, sérelmeket sorjázták. A célkitűzés megvalósítása ezúttal is kudarcot vallott, bizony nagyon sokszor kényszerült hátrálásra az RMDSZ az elmúlt időszakban, jogaink nyirbálása átütőbben tetten érhető, mint bővülése.
Most tehát, a rendszerváltás után harminc évvel elérkezettnek látják a pillanatot, hogy felvázolják jövőképünket. Talán jobb lenne, ha előbb jelenünkről próbálnának hiteles, politikusi elvakultságtól mentes látleletet készíteni, mert félő, hogy enélkül mostani kinyilatkoztatásaik is üres frázisok halmaza marad csupán.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
