Alexandru Anghel, a reptérprojekt általános koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1970-es évektől nem épült reptér Romániában, ezért is egyedi a lassan tíz éve elkezdett brassói folyamat.

A legfontosabb tudnivalókról Jakab István Barna, a reptér létrehozásáért felelős önkormányzati részleg tanácsadója számolt be. Vetített előadásából kiderült, mind a terminál, mind az irányítótorony kialakításánál a legkorszerűbb megoldásokat szándékoznak alkalmazni. A terminál 11 ezer négyzetméteres, utólag bővíthető épület, és maga az alapfunkció mellett az utasok kényelmét szolgáló kapcsolódó szolgáltatásoknak (üzletek, vendéglők) is elegendő teret biztosít. A tanácsadó szerint a repterek jövedelmének mintegy 40 százalékát ezen szolgáltatások jelentik. Az irányítótorony Románia-szinten egyedinek számít majd: virtuálisnak tekinthető, digitális kamerákkal felszerelt oszlop, amely panorámaképet közvetít a légi irányítóknak egy méretes kijelzőre. Jakab István Barna szerint biztonsági szempontból sokkal hatékonyabb ez a rendszer, és mintegy feleannyiba kerül, mint ha egy tornyot építenének. A reptér engedélyeztetését az önkormányzat végzi, a működtetésre szakvállalattal kötnek szerződést. Ez bevált európai példa, amely egyebek mellett azért is hasznos, mivel így a légikikötő hamarabb felzárkózik a szakmai elvárásokhoz.

Jakab István Barna szerint az építkezés, az engedélyeztetés, valamint a szerződéskötés legjobb esetben 12, legrosszabban 21 hónap alatt megvalósítható. A terv az, hogy 2020-ra minden meglegyen.

Ami a költségeket illeti, nagyjából 354 millió lejre rúgnak, ebből 258 millió lejjel rendelkeznek. Utóbbi tetemes része az önkormányzat által felvett hitelből származik, mintegy 50 millió a saját költségvetésük többletéből, illetve 23 millió lej a kormány idén jóváhagyott támogatása. A tanácsadó arról is beszámolt, hogy egy idén benyújtandó pályázat révén a költségek mintegy hetven százalékát utólag meg tudnák téríteni.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere azt a mentalitásváltást szándékozott kihangsúlyozni, mely révén az önkormányzatok most már regionális együttműködésekben kezdtek el gondolkodni.

A reptér mellett más infrastrukturális beruházások kapcsán is közösen lépnek fel, illetve várhatóan ez az együttműködés kiterjed egyebek mellett a regionális kórházak építésére is.

A két elöljáró ugyanakkor rámutatott: a reptér kapcsán sikerült egy mítoszt is felszámolni, amely szerint a kormány semmilyen körülmények között nem támogatja a beruházást, noha évekig valóban mostohagyermekként kezelték a kérdést. Nagy kár ugyanakkor, hogy a Kovászna megyének erre a célra juttatott tízmillió lejes támogatás kérdését túlpolitizálták, főképp az RMDSZ lobbiját illetően, mindenféle találgatásnak adva teret – jegyezték meg.

George Scripcaru, Brassó polgármestere is úgy vélte, több mítoszt sikerült lerombolni mind az önkormányzati együttműködés, mind a kormánytámogatás terén. „Ideje lenne elengedni a politikai kötöttséget, főképp az ilyen, regionálisan fontos beruházásoknál” – fogalmazott. A polgármester ugyanakkor elismerte: Brassó önkormányzatára nagy szerep hárul a légikikötő megközelíthetősége biztosításában. A kormányt ért kritikák ellenére Marian Rasaliu prefektus arról biztosította a jelenlévőket, hogy ezután is számíthatnak a kabinet támogatására, illetve méltatta a regionális összefogást. Kovács Attila RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő szerint a 2016-ban a Nemzeti Liberális Párttal kötött együttműködés révén sikerült több megyeközi projektet elindítani.

Újságírói kérdésekre válaszolva Jakab és Anghel egyebek mellett tisztázták: az építkezési szerződések nagy részét megkötötték, a bérbeadás időtartama 25-től 40 évig terjedne, illetve a légikikötő 300–400 új munkahely létrejöttét jelentené.

A bemutatót követő helyszíni terepszemlén Adrian Veştea Brassó megyei tancsáelnök ismertette: 2016 őszéig a közel három kilométeres kifutópályára 25 millió eurót áldoztak. Jelenleg két, egyenként 8 millió eurós szerződést írtak alá több kisebb, reptereken kötelező létesítmény, illetve pályarészek, utak kialakítására.

A terminál megépítésére kiírt közbeszerzés jelenleg a kiértékelési fázisban van, ez lenne a legjelentősebb beruházás, megközelítve a negyvenmillió eurót.

A megyei önkormányzat honlapján közzétettek szerint összesen négy potenciális kivitelező jelentkezett a február 11-i határidőig. A kérdésre, hogy 2020-ban valóban egy működő reptér lesz-e Brassó határában, Adrian Veștea kifejtette: elviekben lehetséges megoldani, viszont a romániai törvények miatt bármi előfordulhat, főképp a közbeszerzések vonalán. A működtetést illetően az elnök optimista: egy megépült létesítménynél ennek nem kellene gondot jelentenie, de addig még sok a teendő.