Mózes László
Nem meglepő, ám mégis visszatetsző egy friss felmérés eredménye, miszerint a románok több mint fele bizalmatlan a magyarokkal szemben. Sok ez vagy kevés, tekintve az előzményeket? Sok, hiszen e szám határozott csökkenésében vagyunk érdekeltek, de egyelőre csak ott tartunk, hogy a megkérdezettek 53 százaléka fenntartását jelzi a magyar közösséggel szemben. Igaz, ez még mindig kevesebb, mint a homoszexuálisok 74 százalékos elutasítása vagy a romákkal szembeni 72 százalékos bizalmatlanság. Mindez elfogadhatatlan, és e tények megerősítik: a romániai társadalom tekintélyes részétől távol áll a tolerancia.
Igaz, önmagában a bizalmatlanság fogalma ködös, és nem túlságosan precíz fokmérője a valós helyzetnek. A közhangulatot mindenképp jelzik e számok, ám a telefonos felmérésből már nem derül ki, a válaszadók gyűlölik-e, avagy csak komfortzónájukon kívül kívánják tudni a homoszexuálisokat, a romákat és a magyarokat. Ám a bizalmatlansági jegyzékben felsorolt, őshonos lakosok iránti társadalmi ellenszenv összességében aggasztó, súlyos kórra utaló látlelet.
Az erdélyi magyar közösség tagjait természetesen a mindenkori nacionalizmus, a magyarellenesség zavarja, értelemszerűen szeretnék, ha ennek egyszer vége lenne. Egyelőre tiltakozniuk, ellenkezniük kell, miközben tudatában vannak, hogy egyhamar nem lesz számukra eszményi állapot a Kárpátok alatt. De már az is eredménynek számítana, ha legalább mérséklődne az irántuk érzett bizalmatlanság, és nem haladná meg az elvakult nacionalisták arányát. És talán a magyar közösség tisztes része azt is tudja, hogy e bizalmatlanságon csak bizalommal lehet enyhíteni, kitartással, román ajkú szövetségesek keresésével. Hálátlan és fárasztó feladat, de más lehetőség nincs.
Ám ebben a zavaros társadalmi környezetben az is jó lenne, ha az erdélyi magyar közösség izgágább képviselői egyszer s mindenkorra elfogadnák, hogy kisebbségiekként illendő türelemmel és toleranciával viselkedniük bármilyen más kisebbséggel. Nekünk ugyanis nem csupán a magunk mostani ötven százaléka fáj, hanem az említett másik két szám is, illetve az érintettek ijesztő megbélyegzettsége, hiszen a sorozatos megalázást, kirekesztést saját bőrükön érzők nem lehetnek maguk is megalázók, kirekesztők.
Míg azon töprengünk, megtettünk-e mindent azért, hogy román ajkú felebarátaink több bizalommal viszonyuljanak hozzánk, érdekképviseletünk, pártocskáink, egyesületeink kihasználtak-e minden lehetőséget, hogy hitelesen, jó szándékkal tájékoztassák a megvezetett román nemzetiségű sorstársainkat, érdemes saját portánkon is rendet teremteni végre. Érdemes tükörbe pillantani, s ha netán kiderül, hogy esetenként vitaható, mi több, gyalázatos módon viselkedtünk olyan elesettekkel – háromszéki árva gyermekekkel például –, akiknek nem közösségi izgatásra, hanem társadalmi felkarolásra van szükségük, akkor jobb, ha csendben maradunk, s nem jajongunk azért, hogy mily gyalázatos és elviselhetetlen az évszázados esztelen nacionalizmus.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
