A Kárpátalján élő, ukrán nyelvjárást beszélő keleti szláv népcsoport – amelyet hol ruszinnak, hol ruténnek neveznek – lélekszáma mintegy 800 ezer fő, a középkor folyamán (13–14. sz.) a Kárpátokon túlról települt be jelenlegi élőhelyére.
Egy 2008-ban megjelent, akadémiai kiadású földrajzi lexikon szerint Ukrajna lakosságának 78 százaléka ukrán, és közülük 2 százalék a ruszin, akiket egyedül az ukránok nem ismernek el kisebbségként. 1990-ben a Ring című szabadelvű napilapban Kőszeghy Elemér ungvári tudósító kérdezte: Ruszinok pedig nincsenek, vagy mégis?! A nacionalista és idegengyűlölő ukrán kormány mindenesetre próbálja eltüntetni, magába olvasztani őket. A Hármashatár című lap kárpátaljai szerkesztőségének segítségével próbáljunk eligazodni ebben a kérdésben.
A Kárpátok ezen részét már Plinius is – aki a római népek történetével foglalkozott – Rhuténiaként emlegeti. Ugyanakkor az ukrán nép csak a XIV–XV. században jött létre! Hogyan lehetnek akkor ukránok az itt lakók? Kárpátalja 1944-et megelőzően sohasem volt része Ukrajnának…
Ami az elnyomást illeti, tény, hogy a magyar uralkodó osztály sem kényeztette el a ruszinokat, miként a földhözragadt ottani magyarságot sem. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, a magyarság szabadságharcaiban a ruszinok mindig vállvetve harcoltak a magyarokkal. Példa erre többek között a Rákóczi-szabadságharc, amikor a nagyságos fejedelem „fidelissima” néven emlegeti ezt a népet, amely saját nyelvvel, saját iskolával és kultúrával rendelkezik. Az eltelt 45 évben az elukránosítás gépezete sikeresnek mondható: az igazi ruszin nyelvet már csak a falvakban és az idősebb korosztály ismeri.
A Kárpáti Ruszinok Társaságát jóformán a 24. órában alakították meg. Számítanak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség támogatására, valamint azon ruszin társaságokra, amelyek az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában működnek. Szeretnének szoros kapcsolatokat kiépíteni a felvidéki ruszinsággal, amely saját könyvkiadással, iskolahálózattal, tévéadással rendelkezik. Hogy mit akar a Kárpáti Ruszinok Társasága? Mindenekelőtt azt, hogy személyi igazolványukban valahára ne ukránként, hanem ruszinként szerepeljenek. Szeretnék bevezetni a ruszin nyelv oktatását is, felkutatni a még meglévő hagyományokat; könyveket, lapokat kiadni ruszin nyelven. Gazdasági és politikai önállóságot harcolnának ki Kárpátaljának, a magyarokkal, ukránokkal, németekkel, románokkal, oroszokkal együtt. Olyan autonómiát akarnának, amelyben nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is egyenrangú minden nép, nyelv, kultúra. Szemük előtt Svájc, illetve a Vajdaság példája lebeg.
Befejezésül a ruszin himnuszból idézek, mert az is volt nekik: „Kárpátalja ruszin népe, elég volt az álomból!”