Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Az Erdélyi Magyar Hírügynökség jelentéseiből

2019. március 5., kedd, História

Az 1980-as évek Romániájában folyó féktelen terrorról kellő hitellel és alapossággal való tájékoztatás céljával 1983. május 20-án létrejött, Ara-Kovács Attila által alapított Erdélyi Magyar Hírügynökség, az erdélyi magyarság nem hivatalos hírirodája négy dátumhoz kötött jelentését közöljük mai História rovatunkban. A jelentéseket a Transindex Adatbank rovatából tallóztuk.

  • Aurel Agache milicistaigazolványa. Fotó: agche.org
    Aurel Agache milicistaigazolványa. Fotó: agche.org

Megtiltották, hogy családtagok együtt utazhassanak külföldre

Egy március elsejei keltezésű, úgynevezett „belső” belügyminisztériumi rendelettel a román hatóságok megtiltották, hogy családtagok egy időben hagyják el az országot. Az említett rendelet olyan utasítást is tartalmaz, amelynek értelmében a 18 éven aluli egyének részére nem bocsátható ki útlevél.

Köztudomású, hogy Romániában az utazás eddig sem tartozott az általános értelemben vett emberi jogok közé. Útlevelet csak bizonyos feltételek mellett kaphattak a román állampolgárok, s utazásukat még így is bizonyos megszorító intézkedések korlátozzák. (...) Az utazással kapcsolatos valamennyi megszorítás elsősorban az erdélyi magyarságot érinti érzékenyen, hisz ez a népcsoport mindig is hangsúlyozottan igényelte az összmagyarsággal kapcsolatait fenntartani. Így, a bukaresti kormány soviniszta politikájának mindenkor pontos fokmérője volt az, hogy évenként hány erdélyi magyarnak ad magyarországi látogatásra szóló útlevelet, illetve hogy ezt milyen mértékben tagadja meg tőlük.

Mindezzel együtt a mostani belügyminisztériumi rendelkezés (...) ismételt bizonyítékát adja annak a túszpolitikának, amellyel a román kormányzat nemcsak a politikai vagy gazdasági természetű menekülésnek igyekszik útját állni, de a megfélemlíthetőség, megzsarolhatóság érzését is fokozni kívánja azokban, akiknek – a végtelen számú akadály ellenére – mégiscsak sikerül külföldre utazniuk. (1985/11. sz. jelentés, 1985. március 5.)

 

Munkabeszüntetés volt egy marosvásárhelyi gyárban

Február utolsó hetében az IMATEX nevű marosvásárhelyi könnyűipari gépgyárban sztrájkoltak a munkások. A sztrájk legfontosabb oka az volt, hogy bár a munkásoknak a hónap két vasárnapján is dolgozniuk kellett, fizetésüknek a gyár csak 65 százalékát akarta kifizetni. A munkások követelését két férfi és egy nő közvetítette a gyár vezetőségének, amely kezdetben elzárkózott mindennemű tárgyalástól. Erre válaszként a délelőtti, majd a délutáni váltás is beszüntette a munkát. A vezetés kilátásba helyezte, hogy a munkabeszüntetés folytatása esetén a résztvevőket azonnal elbocsátják. Ennek ellenére a munkások csak akkor vették fel újra a munkát, amikor a Securitate és a rendőrség nagy erőkkel megérkezett. A sztrájkot követően a résztvevőket kihallgatták, a hangadókat összeverték. Az elmúlt fél évben a gazdasági és társadalmi válság következményei elleni tiltakozásként országszerte több helyen is sztrájkoltak a munkások, így október és november folyamán Kolozsvárott, Szamosújváron és Tordán is. A január 22–24-i bukaresti sztrájkfelhívások is visszhangra találtak, és több üzemben napokra leállt a termelés.

(1987/41. sz. jelentés, 1987. március 5.)

 

Bevonták a kishatárforgalmi engedélyeket

Egy e havi belügyminisztériumi rendelkezés értelmében bevonták a nyugati határvidék lakosaitól a kishatárátlépési engedélyeket. (…) Bár a belügyminisztérium rendelkezését nem tették közzé, az egyes rendőrkapitányságokon az érdeklődőknek elmondták, hogy ennek okát az utóbbi időszakban tapasztalható tömeges menekülésekben kell keresni. Hírügynökségünk két tudósítója több határ menti helységet keresett fel, és jelentésük alapján valóban aggasztónak kell ítélnünk a menekülések tömeges voltát. Vannak falvak, amelyek teljesen elnéptelenedtek; a gazdasági nehézségek és a politikai terror elől nemcsak a magyar, de a román és a német lakosság egy része is Magyarországon keres menedéket. Csak egyetlen jellemző adat: a határ menti Nagykárolyból az ott dolgozó kilenc fogorvos közül 1988 februárja és márciusa folyamán nyolc átmenekült Magyarországra, a kilencedik hivatalos áttelepedési kérelme folyamatban van.

(1988/12. sz. jelentés, 1988. március 5.)

 

Újabb áldozatot követelt a rendőri önkény

Hírügynökségünkhöz most eljuttatott jelentés alapján január 11-én öngyilkosságot követett el a kézdivásárhelyi illetőségű Keresztes András, akit a román biztonsági szolgálat előzőleg több esetben megkínzott.

Keresztest 1988. december 27-én vették először őrizetbe, amint fát fuvarozott haza a közeli erdőkből. Augustin Costache főhadnagy, aki Keresztest hazafelé menet igazoltatta, valamint Ştefan hadnagy – mindketten a helyi biztonsági szolgálat alkalmazottjai – az őrizetbe vett fuvarost először össze­verték, majd olyan beismerő vallomásra akarták kényszeríteni, hogy a fuvarozott fát a város vezető magyar értelmiségijeinek kérésére lopta. Keresztest 1989. január 3-áig még háromszor hallgatták ki. Ekkor már arra voltak kíváncsiak, hogy kinek van birtokában arany az ismertebb magyar értelmiségiek közül.

Keresztes Andrást január 10-én újra elvitték a biztonsági szolgálat emberei, és a 10-éről 11-ére virradó éjszakát a kézdivásárhelyi Securitate épületében töltötte. Miután kiengedték, Keresztes búcsúlevelében leírta a vele történteket, majd felakasztotta magát. Felesége röviddel férje temetése után feljelentést tett a történtekért felelős Securitate-tisztek, így Augustin Costache főhadnagy, Ştefan hadnagy, valamint Agache őrnagy, a helyi Securitate parancsnoka ellen. A feljelentésnek egyelőre semmilyen következménye sem volt. Keresztes Andrást január 14-én Kézdivásárhelyen eltemették.

Itt jegyezzük meg, hogy a helyi Securitate-parancsnok, Agache őrnagy 1987-ben a Kézdivásárhelytől alig tíz kilométerre levő Felsőlemhényben kihallgatás közben agyonverte Csáki Ferenc 53 éves, magyar nemzetiségű földművest. Ezt követően helyezték át Kézdivásárhelyre és nevezték ki a városi biztonsági alakulat parancsnokává.

(1989/16. sz. jelentés, 1989. március 5.)

Hozzászólások
Szavazás
Kire szavaz a május 26-i EP-választáson?










eredmények
szavazatok száma 578
szavazógép
2019-03-05: Magazin - :

Elhunyt Koós János

Rövid ideig tartó betegség után, 81 éves korában elhunyt Koós János táncdalénekes, parodista-színész. „A család most arra kéri az elektronikus és a nyomtatott sajtó munkatársait, hogy a halálesettel kapcsolatos híreikben tartsák tiszteletben Koós János emlékét és a hozzátartozók gyászát” – olvasható a család közleményében.
2019-03-05: Gazdakör - Bokor Gábor:

Erdővidék élen jár a szarvasmarha-tenyésztésben

Vargyason került sor az erdővidéki gazdák hagyományos, év eleji fórumára. A február utolsó napjára időzített találkozót a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete szervezte, karöltve vargyasi és erdővidéki gazdaszervezetekkel, önkormányzatokkal, az AgroSIC Közösségek Közötti Társulással és a háromszéki falugazdászokkal. A több mint kétszáz gazda mellett a megbeszélésen jelen voltak a megyei tanács, erdővidéki önkormányzatok, a megye agráriummal kapcsolatban lévő közintézményeinek, a mezőgazdasági minisztérium és a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány képviselői is.