s a favágótőke is kihúzta magát
széttárt karokkal kalapját levéve
állt előttem egy földhöz kötött világ
álltunk egymással szemben — két szobor
némaság az egyik másik egy hosszú távollét
csak szemünkben hajtott muskátlit
az enyémben az ötven — övében a hetventúli fény
én Rodostót s a félholdat hoztam el
fenyőtermetével ő maga volt Zágon
az ölelésben tizenöt év elfojtott öröme ropogott
és benne volt minden makacs férfikönny
erdélyi sors — a vélt a vállalt a megtagadott
a fa alatt teríténk asztalt hazai szóból
az ismerős hangokra felhízott a kertvégi som
ettünk ittunk egy-egy nóta is elhangzott
s égre szállva csillagot terelt a görbe alkonyon
hinnünk kell szeretve — mondá búcsúzáskor
hogy meg ne haljon a remény
csak bólogattam s szorítám kezét
s ahogyan álltam megkövülten
hazudván néki hosszú őszt
az utolsó kézfogás áramkörein
miként a kisiklott vonatok
zuhantak rakásra bennem
az átfélt átbujdosott évszakok
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
