Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Miskolci kötődések

2019. március 13., szerda, Riport

Hogy magunkat kereshessük bárhol a Kárpát-medencében, vágy kell arra, de egyéb is szükséges. Helyismerettel, helytörténettel tele tarisznyával kell elindulni. Miskolc nagyon távol esik ugyan Háromszéktől, a lepergett időkben mégis volt rá alkalom, hogy földijeink kijuthassanak festőien szép vidékére: nem mindenki vonattal és személygépkocsival, hanem ki tudja, annak idején volt az úgy is, hogy gőzmozdony vontatta szerelvénnyel vagy kóberes szekérrel, amint azt a vándorszínészet korában tették.

  • A Miskolci Nemzeti Színház. A szerző felvételei
    A Miskolci Nemzeti Színház. A szerző felvételei

Vándor volt az ősöm

A távolság nem volt nagy gond a múltban sem. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy kötéseink miért hoznak közelebb minket, háromszékieket Borsod-Abaúj-Zemplén megye „fővárosához”, Miskolchoz. E kapcsolatokat keresve magammal kell kezdenem, hiszen Miskolcról telepedett Sepsiszentgyörgyre – a város engedélyével – anyai lemenőm, Ureczki Mátyás csizmadiamester, igazoló könyvecskével a zsebében. Az Erege utca sarkán, átellenben a Három Rózsánál található kicsi benzinkúttal épített házat magának, nem is akármilyent: feljárata deszkalépcsős volt, hogy megrendelőinek ne kelljen keresniük a bejáratot. Nem is mutatott az rosszul, hiszen Varga Nándor Lajos Sepsiszentgyörgyöt kedvelő grafikusnak is tetszett, ott látható városunkról készített grafikái között.

 

Ledőlt egy síremlék

Apai dédnagyanyámnak, gidófalvi Jancsó Katalinnak Miskolcon élő atyafisága jelentette Skype-on egy este, hogy a miskolci Deszkatemplom-temetőben ledőlt bodosi Budai József neves geológus – majd, miután kiutasították Romániából, mezőtúri tanár, miskolci pomológus – sírköve. S jóllehet védett sírról van szó, füle botját sem mozgatja senki, hogy visszahelyezze azt. – Írtam azonnal a polgármesternek – folytatta a rokon –, de a hivatal válaszában türelemre intett: intézkedünk.

 

Állni fog a sírkő, megújul környéke is

 

Budai nevét utca őrzi a városban, s bár a helybeli jeles Lévai József-gimnázium tanára volt, továbbá csemete-iskolát működtetett, emlékét sajnos kezdik elfelejteni. A gimnázium igazgatóját, Ábrám Tibort, régi ismerősömet azonnal felhívtam. Iskolája a bodosi Budai József-tanodával és a falu református parókiájával tartott fenn baráti kapcsolatot, egy közös Bodos–Miskolc program révén ismerkedtünk meg. „Nyugodj meg, Zoli bátyám – mondta –, a polgármesteri hivatal engedélyt szerzett a védett sírok országos fórumától, s a testület is támogatja a sír és környéke rendezését 100 ezer forinttal. Ha eljön a megfelelő jó idő, intézkedünk.”

Ismerkedvén a Lévai-gimnáziummal, jól látható, hogy jeles és régi, mint a mi Székely Mikó Kollégiumunk. Jólesett nézni a biológiakabinet ajtófeliratán Budai József nevét és mellette azt a Bodosban faragott emlékkopját, amelyet az erdővidéki falu közössége ajándékozott egy látogatása alkalmával.

 

Neves asszonyok nyomában

Emlékkereső túránkra Jancsó Laci Guba Péter barátját kérte meg, akivel előbb Jókainé Laborfalvi Benke Judit alias Laborfalvi Róza (1817–1886) nyomába eredtünk. A Miskolci Nemzeti Színház melletti árnyékos kis parkban férfiemberek söröztek nyugodtan, dobásnyira megpillantottuk Róza asszony mellszobrát is.

– Miért érdekli önt Laborfalvi Róza? – ugrott fel székéről egy őszülő úriember.

– Mert Jókainét több szál köti Háromszékhez!

– Ó, igen – nyújtotta kezét –, én is erdélyi vagyok.

Később derült ki, hogy a kolozsvári születésű Keresztes Sándorral, a Miskolci Nemzeti Színház színművészével szorítottunk kezet. Szobra is arról tanúskodik, szép hölgy lehetett Róza asszony. Jókai különleges módon vált férjévé, mert a fáma szerint Laborfalvi Róza kérte meg a kezét a nála több évvel fiatalabb írónak.

 

Jókainé Laborfalvi Róza szobra

 

A színművész asszony Miskolc szülötte volt. 1857-ben Vörösmarty Mihály Maróti bán című drámájával nyitották meg a Miskolci Nemzeti Színházat, az előadás vendégművésze Laborfalvi Róza volt, a színház nyitóbeszédét pedig Jókai Mór tartotta. Laborfalvi Róza bronz mellszobrát, Szanyi Borbála alkotását 2010 májusában avatták. A művésznő édesapja a Kálnokon született Benke József vándorszínész, később színigazgató-tanár volt, akinek porai a miskolci Mindszenti temetőben nyugszanak. Róza asszonyt itthon sem feledték, emléktáblája ott őrködik Szentivánlaborfalván, ahol ma is él nevében a Benke család.

Városjáró sétánkon még egy asszonyt kerestünk: Borosnyai Kamillát (1842–1916), ugyanis ennek a városnak volt a lakója Kézdivásárhely szülötte, a nagy magyar természettudós, „az egyik utolsó magyar polihisztor”, Herman Ottó (1835–1914) feleségeként. Borosnyai Kamilla sokkal fiatalabb volt férjénél. Őt sem felejtettük el, ugyanis a közelmúltban róla nevezték el a céhes város egyik gyerekotthonát. Kamilla asszony prózát, verset is írt, kevés jelent meg belőle.Pósa Lajossal együtt szerkesztette az Én Újságom gyermeklapot, a női emanci­páció hirdetője volt, s mint ilyen, közéleti tevékenységet fejtett ki Miskolcon. Férjének szocreál ihletésű szobrát lefotóztuk a nevét viselő miskolci múzeum előtt, ahol elmondták, hogy Kamilláról Mlakár Zsófia volt miskolci, jelenleg az Egri Vármúzeum muzeológusa írt részletes tanulmányt Tollal és fakanállal címmel, fellelhető az interneten.

 

Herman Ottó szobra, a nevét viselő múzeum előtt

 

Megkerestük. Borosnyai Kamilla tele tarisznyával indult a céhes városból, felmenői, de különösen üknagyapja, a feldobolyi születésű Borosnyai Lukács János (1684–1760) Erdély református püspöke volt, nagyapja és apja jeles jogászok, szabadelvűek és negyvennyolcasok. Lilafüreden áll ma is a Herman Ottó-emlékház, ahol a tudós élete végén, gyermekkora helyszínén – Kamillával együtt – gyakran időzött. Pele-lak a neve nyári üdülőjüknek, felújított állapotban Alsóhámorban megtekinthető.

 

Páva és Miskolc

Páváról, a Zabolával egybeépült településről származik az a Vajna család, amelynek fia volt Pávai Vajna Ferenc (1886–1964) geológus, a nagy Magyar Alföld hévizeinek feltárója, akinek hajdúszoboszlói mellszobrát lapunkban is bemutattuk. Nos, Pávai Vajna Miskolcon is megfordult, 1927 és 1930 között termálásványvíz-kutatófúrást végzett a városhoz közeli barlangvidéken. A 735 m mélységig lejutott fúrást a gazdasági világválság miatt nem tudta befejezni. Vajnát akkora tisztelet övezi az Alföldön szerteszét termálvízben lubickoló magyarok részéről, hogy minden helyet megjelöltek, ahol ő megfordult. Azt azonban, hogy hol található Páva, édeskevesen tudják. Az Egri út mellett egy vaskeretbe foglalt, faragott és mutatós emlékművel jelölte meg a város a Vajna-féle furat helyét. Ott biztos, hogy kb. 1000 méter mélyen meleg víz van, mert a környékbeli barlangokban feltört a törésvonalak mentén, s így azok most közismert barlangfürdők. Pávai Vajna vegyi elemzést végzett a barlangok vizén is, ezek alapján derült ki, hogy azok gyógyvizek. Az emlékhely gondolatának megalkotója F. Tóth Géza geológus volt, Rudolf Mihály Ybl-díjas építész tervezte, a faragott faoszlopot Szondy Sándor népi iparművész faragta. Mi, geológusok egyszerűen Vajna Feri bácsiként emlegetjük Pávai Vajnát.

Itthon sem feledkeztek meg a Pávai Vajnákról. Szülőfalujában a Deák Béla tanítóról és faragómesterről elnevezett iskola előtt emlékkopja őrzi az ő és a Bolyai família emlékét, ugyanis a család közeli rokonságban volt a Bolyaiakkal: Bolyai János nagyanyja Pávai Vajna Krisztina volt! A két család kapcsolatát Bandi Árpád Bolyai-kutató dolgozta fel.

 

Kicsi a világ

Ezt szoktuk mondani, valahányszor hirtelen olyan személlyel találkozunk, akire nem is számítottunk. Jómagam is ezt mondtam, amikor kiderült, hogy az Erdélytől és Háromszéktől meglehetősen távol eső Északi-középhegység, pontosabban a Bükk alatti városban, Miskolcon is élnek Kriza nevű családok.

– Mi egyenesen Torockóról, a Székelykő alatti településről származunk – jött a meglepő információ telefonon –, a teológiát ugyan Kolozsváron végeztem, s jelenleg az Észak-magyarországi Unitárius Szórványegyházközség lelkésze vagyok, testvérbátyám dr. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere.

Az estebédet Jancsó László nyugalmazott vízépítő mérnök barátom asztalánál fogyasztottuk, akivel a tetemes távolság ellenére otthoni estéken Skype-on osztjuk meg gondolatainkat. Vízellátással, csatornázással foglalkozó egészségügyi szakemberként két évet dolgozott a mongóliai Ulánbátorban családjával egy nyugat-mongóliai közművesítési tervezetet megvalósító csoport irányítójaként. Elkészítette a gidófalvi Jancsó család származási törzsfáját, és elmondta, hogy minden felmenője a mai Magyarország határain túlról származott és élt. Felesége 19 éve elhunyt, két fiúgyermek édesapja. Magyar borral koccintottunk barátságunkra-rokonságunkra.

Miskolci látogatásunk végén is otthoni ember kísért ki a vasútállomásra: Mikó-kollégiumi osztálytársam, a lemhényi származású Zsigmond Albert fia, ifj. dr. Zsigmond Albert miskolci szájsebész szakorvos, három kislány boldog édesapja, aki bár Miskolcon rakott fészket, bevallotta: ismeri, milyen a honvágy. Igen, itthon voltunk, s megyünk haza.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint ki nyeri meg az idei elnökválasztást?









eredmények
szavazatok száma 725
szavazógép
2019-03-13: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

Kevésbé vagyunk szegényebbek (Munkaerőpiac)

Az erdelystat.ro elemzést tett közzé a hazai munkaerőpiac legfontosabb adatainak – foglalkoztatottság, keresetek, munkanélküliség – tavalyi alakulásáról. A számadatokból egyebek mellett az derül ki, hogy lassú mértékben ugyan, de a két székelyföldi megye alkalmazottjainak bérei felzárkózóban vannak az erdélyi és az országos átlaghoz.
2019-03-13: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Megrendült szívvel és mély fájdalommal tudatjuk, hogy a drága jó testvér, édesapa,
ifj. VÁNTSA GYÖRGY
életének 50. évében 2019. március 7-én váratlanul elhunyt.
Emlékét soha nem múló szeretettel megőrizzük.
Drága halottunkat 2019. március 13-án, szerdán
14 órakor helyezzük örök nyugalomra a református egyház szertartása szerint
a kézdimárkosfalvi
temetőben.
Nyugalma legyen csendes, emléke áldott.
Gyászoló szerettei
4310827