Táncszínház bekecsben

2019. március 14., csütörtök, Magazin

Ha a Kárpát-medencei néptánchagyományra épülő, világhírnévben lassan az ír „tánckirályok” mellé felnövő magyar táncszínházi produkciókra gondolok, megérint a büszkeség: lám-lám, mi is tudunk adni a világnak tökéletes színpadi műveket. Olyanokat, amelyek a professzionalizmus legmagasabb fokán épülnek be az egyre nagyobb tömegeket vonzó, nemzetközileg is jegyzett szórakoztatóiparba.

És valami mégis hiányzik ezekből a produkciókból, vagy éppen túl sok van bennük. Az egyformára csiszolt mozdulatok, a hibátlanul megvalósított koreográfiák tökéletessége elkápráztat, de egyben taszít is. A néptánc ugyanis, amelyből eme csillogó színpadi mű táplálkozik, nem rivaldafényben született. Mezítelen lábak, párként választott seprűnyelek magánya, a világba kiáltott keserűség, csűrök és istállók vígan búsuló közössége gyöngyözte ki. Így történhetett, hogy az egyéni mozgásvilágok önálló renddé, igazi közösségi „termékké” szervesültek, s mi – minő kegyelem – eme folyamatos formálódás végóráiban hellyel-közzel még bele is pillanthatunk az „eredetibe”.

Mindez a Bekecs Néptáncegyüttes Tőkés Zsolt által rendezett Ember az embertelenségben című előadása kapcsán fogalmazódik meg bennem. Mert keresem annak magyarázatát, miért is tud sokkal inkább megszólítani, felrázni, sőt, meghatni egy-egy jelenet, egy-egy ismert táncrendrészlet, mint ama tökéletes, világra szóló produkciók? S az elülő tapsvihar után miért is marad a szellemi gazdagság lelket is betöltő érzése? Hiszen színpadra teremtett táncszínház ez is, a most formálódó műfaj minden elemével, a jelenet-tablók egymásba fonódásának, finom vagy éppen ellenpontozott folyamatával, díszlettel és jelmezzel, az előadók, megformálók tökéletesre törekedésével...

Mégis más, mert ott lüktet benne a néptánc lényege: a földszagú mozgásvilág, a sajátos rend(ünk) sokszínűsége, az egyszerűség nagyszerűsége. Maga az élet. A művészi sallangok, a színpadi klisék, a sehogyan sem megszelídíthető mozgáskultúrák áthallásai hiányában minden mozdulat, hang, gesztus otthonossá válik.

S ott ülünk a nézőtéren, majd kint a színház előtt hazafelé baktatva, s másnap-harmadnap: kívül-belül a Bekecs bekecsébe öltözve.

Hozzászólások
Szavazás
Részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 208
szavazógép
2019-03-14: Család - :

Később szülnek és házasodnak

Románia állandó lakosságának több mint fele (51,1 százaléka) nő, derül ki az Országos Statisztikai Intézet jelentéséből, mely szerint 2018. január elsején az ország lakossága megközelítőleg 19,5 millióra volt tehető, ebből 9,97 millió nő volt. A lakosság átlagéletkora 41,9 év: a nőknél 43,5, a férfiaknál 40,2 év.
2019-03-14: História - :

Ez történt 170 éve (Háromszék nem alkuszik)

Március 8.
Heydte őrnagy csapatai elérték Dánost, mire csapataink a küszöbön álló támadásra számítva elfoglalták védelmi állásaikat. Puchner csapatai Hégent útbaejtve átvonultak a Segesvártól 11 kilométerre délre fekvő Apoldra.