Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

KézdivásárhelyBokor Tibor: A zászlónk lobogni fog

2019. március 16., szombat, Közélet

A magyar forradalom és szabadságharc évfordulójának 171. évében tegnap Kézdivásárhelyen több ezer ember ünnepelt együtt a Gábor Áron téren és lobogtatta a magyar és székely zászlót. A rendszerváltás óta harmincadik alkalommal ünnepeltek együtt a céhes város fiataljai, az oktatási intézmények tanulói és pedagógusai, a hagyományőrző csapatok, civil szervezetek és a térség magyarsága, akik azért jönnek évről évre a Gábor Áron térre, hogy leróják tiszteletüket az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt. Az idei megemlékezés díszvendége Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke és Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, korábbi csíkszeredai főkonzul volt.

  • A szerző felvételei
    A szerző felvételei

A Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének köszönhetően a tér villanyoszlopaira újdonságként húsz nagy méretű kokárdát szereltek fel. Kézdivásárhellyel együtt ünnepelt Mezőkövesd, Mezőhegyes, Szentendre, Hatvan, Paks, Budapest-Terézváros és Gyöngyös testvérváros, valamint Veresegyház küldöttsége.

 

A március 15-i ünnepség a jól bevált forgatókönyv szerint 11 órakor az iskolások felvonulásával kezdődött, majd a kézdiszéki falvak ízes és hangos énekléssel tűzdelt parádéjával zárult. Idén is részt vettek a hagyományőrző lovas huszárok, a Kézdiszéki Huszár Hagyományőrző Egyesület Pál Olivér hagyományőrző huszár hadnagy vezetésével, valamint a felső-háromszéki lovasok összefogásának köszönhetően több mint húsz lovas székely és nemzeti színű zászlóval vonult fel Kézdivásárhely főterén.

 

 

Ugyanakkor felvonult a Csáki Géza százados vezette 15. Határőrség és Hagyományőrző Csapat, a Szegedi 3-as Honvéd Zászlóalj Vass László ezredes vezetésével, a Kézdiszéki Huszár Hagyományőrző Egyesület 15. Gyalogezrede Lukács Botond hadnagy vezetésével és a 15. Székely Határőr Gyalogezred gelencei és bélafalvi szakasza, valamint a Történelmi Vitézi Rend.

Kevéssel a déli haragszó után megkezdődött az ünnepi műsor, amelynek főszereplője a Historica zenekar, a Tanulók Klubjának fúvószenekara, Kalányos Roland, Bartók Botond tanuló, Bajkó Edina színművész, Kovács Andrea, a Zúg Március szónokverseny győztese, valamint Puskás Cynthia Laetícia, a március 15-e tiszteletére szervezett szavalóverseny nyertese volt. A régi székely himnuszt Bartók Botond, a Nagy Mózes Elméleti Líceum X. B osztályos tanulója énekelte el.

 

 

Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere beszédében nyomatékosította: jöhet bármennyi felszólító levél a hatalom részéről, a piros-fehér-zöldet és a kék-aranyat soha nem adja. „Álmodtam egy világot magamnak, mondja a népszerű dal. És folytatja: itt állok a kapui előtt. Nos, én még nem állok a kapui előtt. Abban a világban, amelyet álmodtam – folytatta Bokor –, nincs elnyomó erő és nincsenek különbségek. Nincs felszólítás és esztelen hatalom. Nincsenek kisebbségek és többségek, együtt élő nemzetek vannak. Identitásunk, nemzeti tudatunk, önrendelkezésünk szabad, értékeink és hagyományaink vitathatatlanok, szimbólumaink sérthetetlenek. Álomvilág lenne? Nem. Miért? Mert van hitem a magas falak előtt. Hiszek abban, hogy lehetséges. Van mód a változásra, a másképp gondolkodásra, a hatalom más szemléletére” – hangoztatta a polgármester, aki Kányádi Sándorra emlékezve, a költő egyik meghatározó gondolatával folytatta mondandóját:

„Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul beszélünk, magyarul gondolkodunk, magyarul tanulunk. Beszédünket és gondolkodásunkat még nem korlátozták, tanulásunkkal már próbálkoznak.

Ki gondolta volna, hogy a 21. században még kell hasonló csatákat vívni? Vajon Gábor Áron és Petőfi gondolta volna? Mi végre volt a szabadságharc, a sok kioltott élet, a feláldozott katona, mi végre szólította Petőfi talpra a magyart, ha 171 évvel később még mindig ott tartunk, hogy fenntartásokkal kezelnek bármit is, ami piros-fehér-zöld?” – tette fel a kérdést, majd kijelentette: „A zászlónk lobogni fog, és ezt a földet szeretni fogjuk.”

 

 

Kovács Andrea, a Zúg Március szónokverseny idei győztese a diákok hangjaként intézte szavait a közönséghez, aki a szónokverseny nevéből kiindulva építette fel beszédét. „Itt, Székelyföldön a zúg és a zug egyformán hangzik. Március 15-e egy zug, egy óvóhely, menedék, megtartóerő mindannyiunk számára. Egy zug a felvonulásra, az emlékezésre és az ünneplésre. De számomra nincs annál lélekbizsergetőbb érzés, mint amikor ebben a zugban felzúgnak az indulók. Száll a levegőben a nevetés, amit megédesít a vattacukor illata. A derűt ellenpontozza a centrumi Gábor Áron-szobor szigorú, határozott tartása. De még őt is ellágyítja a cserkészek állhatatos díszőrsége. És van még valami a levegőben. Valami megfoghatatlan, ami beragyogja ezt a napot. Az együttlétből keletkezik, a mosolyokból ébred, az énekléstől lesz boldog. És felzúg március idusán ebben az eldugott kis zugban. Az ünnep. Nekem így zúg március. Azt zúgja, hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk jeles napjainkra, figyeljünk múltunkra, hőseinkre” – mondta az ifjú szónok.

 

 

A rendezvény egyik díszszónokaként Kató Béla református püspök szólt az egybegyűltekhez, kiemelve: 1848. március 15-e faggat bennünket. „Faggat elsősorban nemzeti létünkről, sorsunkról, a jövőről, a megmaradásról és annak titkairól. De faggat minket az ünnep mibenlétéről is. Olyan alapvető kérdésekkel kell szembenéznünk – hangoztatta –, amelyek magyar nemzeti közösségünk sorskérdéseit érintik, és amelyekre nekünk – a magyarság ügyében elkötelezetteknek – kötelességünk választ találni” – mondotta az egyházfő. A püspök szavai után szinte hitvallásként csendült fel Ábrányi Emil Él a magyar című versének legfontosabb gondolata: „Szentül hiszem, akármit mondjatok, hogy a magyar nem vész el és élni fog!”, amelyet Puskás Cynthia-Laetícia, a március 15-e tiszteletére szervezett szavalóverseny nyertese mondott el.

A rendezvény másik díszmeghívottjaként Zsigmond Barna Pál, a Magyar Országgyűlés képviselője osztotta meg gondolatait: „Ma, amikor állandóan veszélyeztetik a magyarság értékeit – vagyis a jövőjét –, ideje visszatérni 1848 eszméihez. Ideje van az ébresztésnek – az ébredésnek, a tiltakozásnak, a megújulásnak, a kitartásnak és a hétköznapi munkálkodásnak. Igen, ma a hétköznapi hősiességre, a hétköznapok hőseire van szükségünk, bátor emberekre! Mert ma bátrak mindazok – nyomatékosított a fideszes országgyűlési képviselő –, akik minden anyagi és egyéb nehézség ellenére gyerekeket vállalnak.

Bátrak azok, akik itt, Székelyföldön magyar munkahelyeket teremtenek, vállalkoznak, magyarul tanítanak, nevelnek, gyógyítanak, magyar közösségi életet szerveznek, legyen az kultúra, sport vagy bármi más, ami értéket hordoz magában.

És azt is látnunk kell, hogy a tisztességgel ledolgozott, magyarként megélt mindennapok, a tisztességgel felnevelt magyar gyerekek mindegyike kiállás magyarságunk mellett, és annak bizonyítéka, hogy nekünk itt, Székelyföldön nemcsak múltunk és jelenünk, hanem jövőnk is van” – summázott a politikus.

Ady Endre A tűz márciusa című versét Bajkó Edina színművésznő adta elő, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének üzenetét Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja tolmácsolta. Az ünnepi műsort a magyarországi nemzeti rockzenekar, a Historica tette színesebbé, amely a Nyergestetőt és a Kis magyar historica című szerzeményét, valamint Tolcsvay László Nemzeti dalát adta elő. Az Ismerős Arcok Nélküled című dalát Kalányos Roland kézdivásárhelyi énekes adta elő. Az ünnepség Kerekes László római kalolikus plébános és Beder Imre református lelkipásztor áldásával, valamint himnuszaink eléneklésével és koszorúzással ért véget.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 299
szavazógép
2019-03-16: Jegyzet - Szekeres Attila:

Nemzeti zászlók a szélben

A tisztelet teljes hiányáról tanúskodik helyi képviselői által a román hatalom, amikor magyar nemzeti ünnepek alkalmával üldözi a nemzeti jelképek használatát. A nemzeti ünnep olyan kitüntetett nap, amelyen egy ország vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli.
2019-03-16: Közélet - Iochom István:

Kézdisárfalván ’48-as emlékművet avattak

A Nagyboldogasszony római katolikus kápolna előtt avatták fel tegnap délelőtt Kézdisárfalván az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kilenc kézdisárfalvi áldozatának az emlékművét.