Ha nem tudnók, hogy Băsescu elnök mindent a választásoknak, saját és a demokrata, illetve Liberális Demokrata Párt sikerének rendel alá, nem értenők a nyugdíjemeléssel kapcsolatos bakafántoskodását sem.
Ebből kimaradtak, oda kell csapni, hogy más se arathassa le a népszerűség gyümölcseit — vélik. Bár kétségtelen, hogy a nyugdíjak emelése igen komoly gazdasági-pénzügyi erőfeszítést igényel az országtól, az is tény: ilyen koldusszegénységben egyetlen volt szocialista ország sem tartja öregjeit. Túl sok a nyugdíjas? Való igaz, de ezért is az egymást követő kormányok a felelősek, mert a korkedvezményes nyugdíjakkal akarták megoldani az elbocsátások következtében a létbizonytalanság szélére sodródott emberek jövőjét, munkahely hiányában ezrek, tízezrek választották a nyugdíjasok akkor nyugodalmasnak tűnő életét, hogy néhány év alatt kiderüljön, a havi járandóságuk épp a számlák kifizetésére elég. A 2000. április elsején életbe léptetett nyugdíjtörvényt azóta legalább féltucatszor módosították, természetesen, mindig rontottak egy kicsit rajta, lefaragtak a pontszámokból, s ami égbekiáltó volt: az istennek sem voltak hajlandóak a nyugdíjpont értékét 30 százalék fölé emelni. Ma már nem egy szervezet azt állítja, a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha az eredeti törvényt visszaállítanák, mely egyebek közt azt is szabályozza, hogy a nyugdíjpont értékének az átlagjövedelem 30—45 százaléka között kell lennie. Most épp 0,01 százalékkal haladja meg az alsó határt, s eddig — a nyugdíjpont értékének emelése érdekében — semmiféle nyomásnak nem engedett a kormány. Tavaly az RMDSZ javaslatát utasították el. Idén az SZDP kezdeményezését már nem merték, mert Geoanăék kormánybuktatással fenyegetőztek, s erre a liberálisok úgy tettek, mintha szívük egyetlen vágya az lett volna, hogy a kormányprogramon felül (ami 30 százalék volt) még jó néhány százalékkal növeljék a nyugdíjakat. Előálltak a maguk tervével, melynek lényege: szeptemberben 5 százalékkal, 2007 és 2008 januárjában két szakaszban az átlagbér 43 százalékára emelik a nyugdíjpont értékét. S mert a demokraták vagy az államfő semmilyen hasznot nem tud beseperni, szinte öngyilkos módszerekkel próbálkoznak akadályozni azt. Valójában nem sok sikerrel, mert ha most az államelnök vissza is küldi a parlamentnek a nyugdíjak emelését szabályozó törvényt, másodszor már kötelező aláírnia azt. Legfennebb a parlament kénytelen lesz rendkívüli nyári ülésszakot tartani.
Mégis visszatetsző, amit az államfő és hű emberei kórusban mondanak: nem biztos, hogy lesz pénz, két év múlva összeomolhat a nyugdíjkassza, a ,,román" nyugdíjasok annál önérzetesebbek, mint hogy az állam könyöradományára várjanak, a Nyugaton dolgozó fiatalok segítik kisnyugdíjas szüleiket stb. Csupa szólam, hazugság. De az elnök emberei, ha Băsescu támogatásáról van szó, a legelképesztőbb elméletek hangoztatásától sem riadnak vissza.