A szenátoroknak arról kellett határozniuk, hogy az ügyészek által gyűjtött bizonyítékok indokolttá teszik-e a bűnvádi eljárás megindítását, vagy sem. Păcurarut az ügyészek megvesztegetés elfogadásával gyanúsítják, pontosabban azzal, hogy fiának a cége állami megrendelést kapott, ezért cserébe Păcuraru megtartotta posztján az ő minisztériumához tartozó egyik területi igazgatóság vezető tisztségben lévő alkalmazottját. A gazdasági tárca egykori vezetőjét viszont hazaárulással és bizalmas információk kiszivárogtatásával gyanúsítják. Şereş nevére az ügyészek két aktát is nyitottak, egyikben az Electrica Muntenia Sud áramszolgáltató, másikban a Hidroelectrica energiaközpont privatizációját vizsgálják. Mindkét gyanúsított ártatlannak vallja magát.
Az Európai Bizottság júliusban élesen bírálta a román parlamentet amiatt, hogy megnehezíti a magas rangú politikusok elleni ügyészségi vizsgálatokat. Ennek ellenére a képviselőház augusztus első felében megakadályozta, hogy az ügyészek bűnvádi eljárást indítsanak Adrian Năstase volt miniszterelnök és Miron Mitrea volt közlekedési miniszter ellen. Bukaresti elemzők úgy vélik, hogy a szenátus azért engedélyezte a bűnvádi eljárás indítását Păcuraru és Şereş ellen, hogy javítson a parlament közmegítélésén, ugyanis a képviselőházi voksolás után a sajtó is egyöntetűen éles szavakkal bírálta a törvényhozó testületet.
