A miniszterelnöki megbízott Mit tervez a kormány, mik a realitások? címmel tartott nemzetpolitikai előadást, amelyben rámutatott, hogy a május 26-i európai parlamenti választásokon kiemelt hangsúlyt kap a nemzetpolitika. Felhívta a figyelmet arra, hogy májusban Európa polgárainak választaniuk kell a keresztény kultúrát őrzők és a globális-liberális kultúrát támogatók, valamint a bevándorlás-pártiak és az azt ellenzők között.

Az előadást követően Szili Katalin a szabadkai Pannon RTV-nek beszélt a Kárpát-medencei autonómiatörekvések jelenlegi helyzetéről is. Kiemelte, hogy Szerbiában minden kisebbségnek megvan a maga nemzeti tanácsa, amely biztosítja a kulturális autonómia területén megszerzett jogokat. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) például jól működően biztosítja azt, ami a szerbiai magyarságnak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és nyelvhasználat szempontjából fontos, és mindezek anyagi hátterét is megteremti. Hozzátette, hogy az MNT olyan adminisztratív autonómiát valósított meg a magyarság számára, amelyet a magyar kormány 50 milliárd forintos gazdaságfejlesztési programmal támogat, és amely összességében jól működik és példaként felhozható.

Nagyon jól jelzi, hogy mi mindent sikerült megvalósítania a parlamenti képviselettel is rendelkező Vajdasági Magyar Szövetségnek az, hogy az anyaországon kívüli területek gyakran fordulnak a VMSZ-hez tapasztalatokért – magyarázta Szili Katalin. Példaként pedig a részarányos foglalkoztatást nevezte meg, vagyis azt az elvet, hogy minden településen az ott élő magyarság részarányának megfelelően kell a közhivatalokban magyarokat alkalmazni.

Jövőben a vajdasági magyar közösség egyik legfontosabb feladata ezeknek a pozícióknak a megtartása, illetve továbbfejlesztése lesz. Jó irány a parlamenti képviselet, valamint a szerb többséggel történő kapcsolattartás, és meg kell valósítani azokat az elveket is, amelyeket a szerb kormány által is elfogadott kisebbségi akciótervben fektettek le. Ezek az intézkedések a reményeink szerint nemcsak a magyarság lehetőségeit bővítik, hanem elvisznek oda, hogy Szerbia a nem távoli jövőben az Európai Unió tagja lehet – tette hozzá.

Szili Katalin beszélt a székelyföldi, a felvidéki és a kárpátaljai autonómiatörekvésekről is. Kiemelte, Romániában most az a legfontosabb feladat, hogy kerüljön sor egy olyan alkotmánymódosításra, amelyben a magyarságot mint államalkotó tényezőt ismerik el. Rámutatott, hogy a Felvidéken egy magyarországihoz hasonló autonómiakoncepció létezik, de mindez még társadalmi vita előtt áll. Hozzátette, a legnehezebb a helyzet Kárpátalján, ahol a jogszűkítések és a jogfosztások oly mértékűek, hogy ott egyelőre csak azok helyreállításán lehet gondolkodni.