A Gy. Szabó Béla munkásságát bemutató kiállításuk igazi közönségsiker volt, ráadásul az intézmény neves művészünk hagyatékának kezelőjétől, Ferenczy Miklóstól jelentős adományban részesült. Ilyen nagy összegű – mintegy 24 ezer euróra becsült – és ekkora kulturális értékkel bíró donációban még sosem részesült a múzeum, ezért megőrzésére és előtérbe helyezésére különleges figyelmet fordítanak.

Demeter László muzeológus azt reméli, előbb-utóbb csak sikerül célt érniük, és bővíthetik a kiállítófelületüket, így a műtárgyak nemcsak ideiglenesen, hanem folyamatosan láthatóak lesznek.

Év eleji jó hír az is, hogy Joó Simon erősdi lakos jelezte, a Csókás-domb oldalában valami nagyobb csontot látott. A múlt hónap elején Szabó Imre geológussal kimentek a helyszínre, s megállapították: valószínűleg annak a mamutnak az állkapcsát fedezték fel, amelyet öt éve néhány méterrel távolabb találtak meg, s már bemutatták a múzeumban. A múlt héten a leletet a löszfallal együtt kiemelték, paleobonddal megerősítették és Barótra szállították (fotó). Jelenleg a fosszília tisztogatását végzik, a nyáron pedig Katona Lajos Tamás, a Bakonyi Természettudományi Múzeum paleontológusa is szemrevételezi, és segít, hogy minél többet megtudjanak róla.

Fotó: Demeter László

Május közepén a múzeum és a Pro Bonum Publicum Egyesület Budapesten a Magyarság Házának otthont biztosító Duna-palotában mutatja be Erdővidék értékeit: nagyjainkról Demeter László szól, Hoffmann Edit a kurátora annak a fotókiállításnak, amelyben természeti és épített örökségünk jelenítődik meg, Lakatos Csilla muzeológus a tájegység építészeti értékeiről – kiváltképp a miklósvári Kálnoky-kastély évszázadairól – értekezik, Sütő István népi értékeinkről és a vargyasi festett bútor hagyományáról tart előadást, fellép a Kelekótya együttes, a felsőrákosi asszonykórus és a Kájoni Consort régizene-együttes.

Tovább gyarapítják a múzeum ólomkatona-gyűjteményét is. A Homoki Gyula által készített figurák segítségével középkori jeleneteket elevenítenek meg, s lesznek dákok és rómaiak is. Utóbbiaknak is helyük van: e vidéken tényleg élt ez a két népcsoport – csak utólagos szerepük magyarázata kétséges nagyon –, céljuk pedig az, hogy Erdély történetét az őskortól a II. világháború végéig tárgyszerűen bemutassák – mondotta Demeter.

Az Erdővidéki Közművelődési Napok középpontjába a 280 éve született és 200 éve elhunyt Baróti Szabó Dávid személyét helyezik: ne csak mint költőt, „a hexameter magyar atyját” ismerjük meg, hanem azt a nyelvújítót is, aki többek közt olyan szavakkal ajándékozott meg, mint a hős, a hon, az inger, a jegyzet, a függvény és a gyalogság.

Folytatódik a Tortoma Önképzőkör és a Kalendárium is, nem szervezik meg viszont a Magyar Örökség Honismereti Szabadegyetemet és Tábort. Demeter László úgy nyilatkozott, nem mondanak le végleg az öt éve megtartott eseményről, csak idén szünetelteik azt.