Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Klímavédő takarmányokat mutattak be Sepsiszentgyörgyön

2019. április 16., kedd, Gazdakör

Háromszéken eddig szinte ismeretlen témáról, a klímavédő takarmányok használatáról folyt tanácskozás az elmúlt héten a megyeszékhelyi inkubátorház gyűléstermében. A megbeszélésen egy magyarországi, takarmányokat előállító cég stratégiai vezetője, Péter János, valamint a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke, Ötvös Mózes és alelnöke, Jákó Tibor vett részt, jelen voltak a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete falugazdász-hálózatának képviselői is. A szakmai megbeszélést Deák Gyöngyvér, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. sepsiszentgyörgyi irodájának vezetője kezdeményezte és moderálta.

  • Hasznos információkat osztottak meg a takarmányozás kapcsán
    Hasznos információkat osztottak meg a takarmányozás kapcsán

A háromszéki fejőstehén-állomány helyzetét Ötvös Mózes ismertette. Elmondta, a tej eladási ára és a támogatások jelentik a gazdák bevételét. Ahhoz, hogy ténylegesen jövedelmező legyen egy tehenészet, legalább 15–20 fős fejősállomány szükséges, a tej literenkénti ára pedig legalább 2 lej kellene hogy legyen – emelte ki. Azt is hangsúlyozta, az ágazatban egyre nagyobb az emberhiány, így a gépesítés elengedhetetlenné vált. Elmondta: az unió egyes országai arra törekednek, hogy csökkenjen az uniós tejtámogatás értéke. Ebbe nem lehet beleegyezni, támogatás nélkül a hazai, de a magyarországi tejtermelők is csődöt mondanának – mondta Ötvös.

Jákó Tibor a gidófalvi szarvasmarhatartókról szólva elmondta, egyesületbe tömörültek, naponta több mint 2200 liter tejet adnak le a falu tejcsarnokában. A tejet a megye legnagyobb tejfeldolgozó üzeme veszi át, de a gazdák rugalmasok, annak adják a tejet, aki jobban fizet – hangoztatta.

A magyarországi Békés megyében, Szeghalmon működő, dr. Kádár Gyula nevével fémjelzett takarmánygyártó cégről szólva Péter János elmondta: 2000-től kutatják, tanulmányozzák a bendő működése és a tejtermelés közötti kapcsolatokat. Kutatásaik során kimutatták többek között azt is, hogy a helytelen takarmányozás során a szarvasmarhák bendőjében olyan melléktermékek termelődnek, mint például a környezetre káros metán. A nem megfelelő rost-abrak arány eredményeként az állat nem tudja hatékonyan értékesíteni a tápanyagokat, s emiatt számos káros mellékhatás is (többek közt acidózis) felléphet – fejtette ki.

Az általuk szabadalmaztatott húshasznú, illetve tejelő marháknak, juhoknak, kecskéknek, bivalyoknak, wagyu marháknak célirányosan kifejlesztett klímavédő takarmányok alkalmazásával javul az energiamérlege, immunitása, javulnak más anyagforgalmi paraméterek is. Alapelvük, hogy „egészséges állatokkal, természetes alapú terményekkel takarmányozzunk, hogy az mindenképpen nyereséges legyen, szigorú minőségbiztosítás mellett” – összegzett.

A megbeszélésen részt vevő háromszékiek javasolták: akkor lehet meggyőződni egy takarmány hasznosságról, ha azt helyben is tesztelhetik az állattenyésztő gazdák, így jó lenne, ha a takarmányokat előállító cég néhány háromszéki gazdaságnak kísérleti céllal biztosítana termékeiből. Péter János nem zárkózott el a kezdeményezéstől, konkrétumokról a néhány hét múlva újból esedékes találkozón fognak beszélni.

Hozzászólások
Szavazás
Részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 702
szavazógép
2019-04-16: Gazdaság - Incze Péter:

Biztosítási díjhoz nyújtanak támogatást (Vidékfejlesztés)

Cătălina Savin, a megyei vidékfejlesztési hivatal igazgatónője értesített arról, hogy április 1-jétől pályázható a 17.1-es intézkedés, amelyet a növénytermesztés és az állattenyésztés területén tevékenykedő gazdák vehetnek igénybe, s amelynek célja a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelése, a lehetséges károk enyhítése.
2019-04-16: Riport - Demeter Virág Katalin:

Lelki cipó hétről hétre (Berde Mózsa Kör a nehéz sorsú gyermekekért)

Évről évre viszik a Berde Mózsa Kör jó hírét azok a gyermekek, akik csatlakoztak a Turulmadár Ifjúsági Iroda által létrehozott oktatási-nevelési programhoz. Szabó Adél Júlia és Furus Levente kezdeményezéséhez 2012 óta sok nehéz sorsú gyermek társult: van, aki a kezdetektől jár hozzájuk, mások barátok hívására kapcsolódnak be a délutáni foglalkozásokba, melyeket leginkább családias hangulatuk miatt kedvelnek a gyermekek. Névadójuk életpéldájához hűen az ötletgazdák azt vallják, érdemes olyan dolgokat létrehozni, elindítani, melyek mások jobb sorsát szolgálják. Alapítókkal, oktatókkal és a sokrétű tevékenység „haszonélvezői” közül né­hánnyal beszélgettünk, arról faggattuk őket, kinek miért fontos a heti találkozás, a kör biztosította „lelki cipó”.