Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Magyarul beszélő elnök

2019. április 25., csütörtök, Máról holnapra
Farcádi Botond

Négy és fél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a 2014-es elnökválasztáson a Romániában élő magyarok voksainak elsöprő többségét megszerző Klaus Iohannis tegyen egy apró gesztust: múlt vasárnapi üzenetében románul, németül és magyarul kívánt boldog húsvétot a katolikusoknak és protestánsoknak.

Mielőtt azonban túlságosan meghatódnánk a magyarul beszélő elnök szavai hallatán, és elégedetten nyugtáznánk: lám-lám, a normalitás előbb-utóbb mégiscsak győzedelmeskedik, a szász származású államelnök pedig végre hajlandó tudomást venni az országban élő magyarokról is, nem árt elgondolkodni azon, hogy vajon mi sarkallhatta arra Iohannist, hogy magyarul is megszólaljon a mikrofonok előtt. A legvalószínűbb magyarázat egyáltalán nem túl bonyolult: az idei év végén ugyanis elnökválasztást tartanak Romániában, a Cotroceni-palota jelenlegi lakója pedig már jó ideje bejelentette, hogy újra megpályázza a tisztséget. S bár egyelőre komoly és esélyes kihívója nem nagyon van, hiszen a felmérések szerint a szociáldemokraták elnökét simán verné, de a kormánykoalíció esetleges közös jelöltjével, Călin Popescu-Tăriceanuval szemben is jobban áll, Iohannis nem szeretne meglepetéseket – némi veszély a Cioloșék oldaláról is leselkedik rá, hiszen az új szövetség jelezte, megméretkeznének az elnökválasztáson is! –, s miután mandátuma alatt mindvégig igyekezett jó román hazafinak látszani, emiatt jó esetben közömbösen, olykor kifejezetten ellenségesen viselkedett a magyarsággal szemben, most azért egy-két kockázatmentes gesztusra hajlandónak mutatkozik.

Kérdés azonban, hogy egy húsvéti jókívánság elegendő lesz-e arra, hogy feledtesse a romániai magyarokkal mindazt, amit eddig tett vagy éppen elmulasztott az államfő. Azt például, hogy szemrebbenés nélkül fosztotta meg Tőkés Lászlót a forradalomban történt szerepvállalásáért kapott állami kitüntetésétől, azt, hogy évtizedesnél régebbi hagyományt megszakítva nem volt hajlandó köszönteni a magyarokat március 15-én. Ráadásul mandátuma alatt mindvégig elutasította, hogy közvetítő legyen a magyar–román párbeszédben, mi több, ahányszor alkalma adódott, akadályozni igyekezett a magyarság számára fontos törvények életbelépését. Következetesen semmibe vette a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács önrendelkezést kérő beadványait, petícióit, legutóbb pedig a Beke-ügyben történt nyilvánvaló igazságtalanság korrekciójára mondott nemet, elutasítva azt is, hogy a jogállamiság élharcosaként alaposabban megvizsgálja a kézdivásárhelyi fiatalok perét.

Hosszúnak tűnik tehát az elnöki vétségek listája, még akkor is, ha éppen a bűnök bocsánatának üzenetét is hordozó ünnepen hangzott el ama két magyar szó…

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 582
szavazógép
2019-04-25: Magazin - József Álmos:

Kossuth Lajos, Sepsiszentgyörgy díszpolgára

A Szent György Napok évente megismétlődő ünnepélyes mozzanatainak egyike a Pro Urbe díj adományozása egy olyan sepsiszentgyörgyi személyiségnek, aki a művelődés, az egészségügy, a közigazgatás, a tudományos kutatás vagy az oktatás terén végzett többévi tevékenységével kiemelkedő érdemet szerzett a város hírnevének öregbítésében. Más nevén a város díszpolgára címmel Sepsiszentgyörgyön a 19. század második harmadától – néhány személy, így Szentiványi Gyula utolsó főkirálybíró vagy Potsa József főispán kivételével – olyan neves, nem sepsiszentgyörgyi méltóságokat tüntettek ki, akik kiemelkedő szolgálatot tettek a város érdekében vagy akikre méltán lehetett büszke annak lakossága. Hogy csak néhányat említsünk: Tisza Kálmán miniszterelnök, Szász Károly vallás- és közoktatásügyi államtitkár, Jókai Mór, Szász Domokos református püspök, Beksics Gusztáv, Sepsiszentgyörgy országgyűlési képviselője, Wlassics Gyula közoktatási miniszter és nem utolsósorban – 1892-ben másodszor – Kossuth Lajos.
2019-04-25: Közélet - Mózes László:

Előd Ágnes drónos szobrai a Magmában

Rendhagyó kiállítás nyílik ma délután öt órakor a sepsiszentgyörgyi Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben: a budapesti Előd Ágnes szobrász sajátos, egyedi alkotásait láthatják az érdeklődők. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanító művész a Háromszék kérdéseire válaszolt.