Az ellenzéki média szerint a testület részleges megújítása feszültséget okozott a szociálliberális kormánykoalícióban, mivel a kisebbik kormánypárt, a Călin Popescu-Tăriceanu által vezetett Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) azt remélte, hogy ő nevesítheti a szenátus által kinevezett alkotmánybírót. A szenátusban azonban az SZDP-nek az LDSZ nélkül is többsége van, így végül keresztülvitte akaratát.

A kilenctagú alkotmánybíróság tagjait a parlament szenátusa, illetve képviselőháza, valamint az elnöki hivatal nevezi ki. Az alkotmánybírák mandátuma kilencéves, a testület háromévente részlegesen megújul, amikor mindhárom intézmény új tisztségviselőt nevez ki a lejárt mandátumú alkotmánybírák helyére.

Klaus Iohannis államfő a tavaly nyáron lemondott volt elnöki tanácsadóját, Simina Tănăsescu alkotmányjogászt nevezte ki június 9-i hatállyal alkotmánybírónak.

Az alkotmánybíróság nem az igazságszolgáltatás része, hanem a parlament, a kormány és a helyhatóságok által hozott jogszabályok felett gyakorol alkotmányossági kontrollt, és gyakran a törvényhozás harmadik kamarájaként emlegetik. Mivel határozatai megfellebbezhetetlenek, az alkotmánybíróság számos nagy horderejű politikai vitát döntött el az utóbbi években. Egyebek mellett az alkotmánybíróság érvénytelenítette azt a népszavazást, amelyet 2012-ben Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról rendeztek, tavaly pedig a taláros testület döntése kényszerítette Klaus Iohannis államfőt arra, hogy leváltsa a kormányoldal által bírált Laura Codruța Kövesi korrupcióellenes főügyészt.

Bár az alkotmánybírák elvileg mindenféle politikai befolyástól függetlenül döntenek, a gyakorlat azt mutatja, hogy annak a politikai tábornak kedveznek, amelyiknek kinevezésüket köszönhetik. Így azt feltételezhetjük, hogy júniustól megerősödik az SZDP befolyása az alkotmánybíróságra.