ILIESCU, A SZOVJET KÉM. Egyre izgalmasabb részletek látnak napvilágot a forradalom peréhez összeállított vádiratból. A Ziare.com portál több olyan szemtanú vallomásából idéz, akik a târgoviştei laktanyán szolgáltak, amikor a Ceauşescu-házaspárt kivégezték az úgynevezett rendkívüli katonai törvényszék ítélete nyomán, 1989. december 25-én.
A perben kihallgatott Iulian Stoica főhadnagy például azt a jelenetet idézte fel vallomásában, amikor közölték a Ceauşescu-házaspárral, hogy a televízióban látottak alapján egy bizonyos Ion Iliescu vezeti az országot. A hírre Nicolae Ceauşescu állítólag dühösen felkiáltott: „Hogy ki? Iliescu? Az a szovjet kém?” Ezek után Elenát teremtette le. „Nem hagytad, hogy végezzek vele. Most ő fog végezni velünk!” Ugyanezt a jelenetet részletezi vallomásában Ion Mareş őrnagy is, aki szerint a diktátor a következőket mondta feleségének: „Mondtam neked, hogy likvidáljuk Iliescut, de te nem értetted meg, azt mondtad, elég lesz, ha mellőzzük!” (Főtér)
EZRÉVEL SZABADULNAK A GYILKOSOK. Egy nemzeti liberális párti képviselő kérésére az igazságügyi minisztérium közzétette azt a mérleget, amelyen jól lekövethető, hogy a büntetés-végrehajtási jogorvoslati törvény életbelépése óta hány és milyen bűntettekért elítélt rab szabadult idő előtt a romániai börtönökből. Mint ismeretes, a 2017-ben hatályba lépett jogszabály értelmében minden elítéltnek hat nappal rövidítették le a büntetését minden olyan hónapért, amelyet olyan közös cellában töltött, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra. Azoknak a raboknak is lerövidítették a büntetését, akiket megfosztottak a természetes fénytől, a szabad levegőtől, a minimális higiéniai feltételektől, a WC-használat intimitásától, vagy akiket penészes, beázott, levegőtlen cellákban, rovarok és rágcsálók társaságában tartottak fogva. A minisztérium által közzétett adatokból az derült ki, hogy a törvény életbelépése óta már 2088 olyan elítélt szabadult idő előtt a börtönökből, akiket gyilkosságért, gyilkosságra való felbujtásért, esetleg halált okozó testi sértésért zártak be. (Digi24/Transindex)
VESZTESÉG VESZTESÉG HÁTÁN. Sokat elmond a román vasúttársaság utasszállító ágazata (CFR Călători) által nyújtott szolgáltatások minőségéről, hogy a cég már eleve csillagászati összegű veszteséggel számol az idei költségvetésében: a főrészvényes közlekedési minisztérium által kidolgozott tervezet szerint a cég 431,05 millió lejjel bukja majd az idei évet, a bevétele 2,136 milliárd lejes lesz, míg a kiadások 2,567 milliárdot emésztenek föl. A különbözetet természetesen az adófizetők állják. A kiadások jelentős részét az alkalmazottak bérei emésztik fel: erre 950 millió lejt szánnak. A cégnek 13 ezer alkalmazottja van, az átlagbér a CFR Călători-nál 6008 lej. Elvégre egy veszteséges cég sem engedheti meg magának, hogy az alkalmazottjai elégedetlenkedjenek. A beruházásokra 340 milliót, a vasúti kocsik és a mozdonyok javítására 860 millió lejt szánnak. (Főtér)
MEGÚJUL VAJDAHUNYAD VÁRA. A vajdahunyadi várban jövő héten kezdődnek a két éven át tartó felújítási munkálatok, de ez idő alatt is várják a turistákat. A legtovább valószínűleg a tetőcsere fog tartani, hiszen az utóbbi években nagyon leromlott a tetőzet, az esővíz beszivárgott az egyes épületrészekbe, tönkretéve a faburkolat egy részét. Renoválják a belső tereket is, elbontják a korábbi szakszerűtlen renoválások nyomait, újjáépítenek boltozatokat, padlózatokat, újrafestik a több évszázados freskókat. Vajdahunyad vára a 13. században épült gótikus stílusban. Az uradalmat a kastéllyal együtt Zsigmond király adományozta katonai érdemeiért Hunyadi János atyjának, Vajknak. Hunyadi János az 1440-es években kezdte el a családi birtokközpont, Vajdahunyad kiépítését. A várkastély belső tereiben jelenleg történelmi, régészeti és néprajzi tárgyakat állítanak ki, tavaly 400 ezer turistát vonzott a létesítmény. Remélik, hogy ez a szám emelkedni fog a felújítás után. Az Európai Unió pénzforrásaiból ötmillió eurót fordítanak a vár felújítására. (Főtér)