Szonda Szabolcs könyvtárigazgató Bod Péter időszerűségét egyik művéből, a Szent Hilariusból vett idézettel érzékeltette: „A kerek föld közepe ott vagyon, ahol te állasz.” Az idézet az önazonosság-tudatról szól, a világ közepe a szülőföld, s Bod Péter mindvégig büszke volt székely származására.

Elsőként Gudor Kund Botond Bod Péter (1712–1769), a történetíró című, a Tortoma Könykiadónál 2018 végén megjelent tudományos munkáját mutatták be. A Bod Péter-kutatót, aki volt magyarigeni, jelenleg gyulafehérvári lelkipásztor és a Nagy­enyedi Református Egyházmegye esperese, a baróti kiadó vezetője, Demeter László kérdezte. A szerző elmondta, közel érzi magát Bod Péter életművéhez, hiszen majdnem tizenkilenc évig abban a házban élt, amelyet ő épített és amelyben lakott is, így körülvette életét a korai felvilágosodás szellemisége, olyan megtermékenyítő közeget talált a magyarigeni miliőben, amelyet meg kellett értenie.

A megértés folyamata szülte ezt a könyvet. Meg kellett érteni azt, hogy egy átmeneti korban hogyan lehetett tudományos életet élni az igehirdetés, utazás, gyermeknevelés, az élet kihívásai mellett úgy, hogy közben népének, nemzetének használni tudjon. Ez fémjelzi Bod Péter historiográfiáját: a haszonelvűség. Azt érdemes megtanulni történetírásából, hogy nekünk is kötelességünk hasznosnak lennünk, átadnunk azt, ami veszendő, és ha elmulasztjuk ezt, akkor felelősek leszünk a Teremtő és a történelem előtt. Ez nemzetépítés, országépítés – mondta a lelkipásztor. Azt kívánta, hogy Bod Péter szellemiségét vigyük tovább. Történetírásából tanuljuk meg azt, ami a 21. század globális látásvilágában is fontos: ne hagyjuk a múltat elfeledni, jövőt sosem lehet építeni a múlt ismerete nélkül.

Szonda Szabolcs, Gróf László, Gudor Kund Botond és Feiszt György. Fotó: Kocsis B. János

Gudor Kund Botond és Gróf László Bod Péter, a kartográfus című, a Háromszék Vármegye Kiadónál frissen megjelent könyve bemutatóját Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, térképgyűjtő kezdte. Elmondta, a kötet a jeles személyiség kevésbé ismert térképészeti munkásságát és annak határtémáit járja körül tudományos alapossággal, népszerűsítő jelleggel, gazdag illusztrációs anyaggal. Rámutatott, mindmáig kevésbé ismert Bod Péter jártassága a történelem segédtudományaiban. Az Isten vitézkedő Anyaszentegyháza című műve mérföldkő volt a térképkiadás történetében, hiszen Bod Péter – bár nem volt a szó szoros értelmében kartográfus – az első magyar nyelvű világrésztérképeket jelentette meg.

Gróf László térképtörténész, a Brit Királyi Földrajzi Társaság tagja elmondta, 1956-ban hagyta el Magyarországost, és a sors Angliába sodorta. Ugyanúgy véletlenek sorozata az is, ahogyan találkozott Bod Péterrel, kezdve megjelöletlen Amerika-térképpel, s aztán kutatni kezdte a tudós munkásságát. Ő fedezte fel, hogy a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban őrzik Bod Péter korabeli portréját, és szintén a véletlen műve, hogy a gyulafehérvári múzeumban szóba hozta az olajfestményt, és Ana Dumitran történész, aki vallástörténeti kiállítást rendezett, oda kölcsönkérte a művet és megtisztíttatta.

E könyv kapcsán Gudor Kund Botond elmesélte, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dokumentációs könyvtárában Bod Péter egyháztörténeti munkásságát kutatva rábukkant a Historia Hungarorum ecclesiastica című kézirat mellékleteként csatolt térképre, amely a magyarok vándorlását mutatja be az őshazától a Kárpát-medencéig. Ezt tanulmányozhatta Kőrösi Csoma Sándor is, mielőtt elindult ázsiai útjára – vélte.

A Codex együttes zárta ez emlékestet

Feiszt György nyugalmazott szombathelyi levéltáros, heraldikus, akinek a felsőcsernátoni Bod család címeréről jelent meg tanulmánya a kötetben, a jelképről elmondta, az a vérrel szerzett nemesség szimbóluma.

Az est záróakkordjaként a Filip Ignác vezette Codex Régizene Együttes Bod Péter korát idézte meg, a Sepsiszentgyörgyi kéziratból (1757) játszottak, énekeltek dalokat, majd Bocskor János gyűjteményének egy, a közönséget is megmozgató dalával fejezték be a minihangversenyt.