A román társadalom felébredni látszott tegnap. Az 50 százalék körüli részvételi arány akkor is a demokrácia győzelme, ha az 5 százalékos küszöb miatt mi, erdélyi magyarok ezt kicsit vegyes érzelmekkel fogadjuk. De küszöbön innen és küszöbön túl, a tegnapi európai parlamenti választásnak rengeteg tanulsága van, csak az a kérdés, lesz-e, aki tanuljon belőlük.
Az egyik legfontosabb ezek közül, hogy a romániai társadalom változást akar. Kiderül ez a népszavazáson tapasztalt részvételi arányból – itt lényegében a korrupcióra mondtak nemet a meglepően nagy számban voksolók –, de meglátszik ez az EP-választásokon született eredményeken is. A nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt 30 százalék alá zuhant, majdnem 20 százalékot veszített tehát a parlamenti választásokhoz képest, a koalíció kisebbik alakulata, Tăriceanu liberális demokratái pedig a parlamenti bejutási küszöbig süllyedtek – nem véletlen hát, hogy Klaus Iohannis államelnök tegnap este máris a kormánytöbbség legitimitásának elvesztéséről beszélt, és az ellenzék is a kabinet lemondását követelte.
A kormánypártok csúfos veresége mellett legalább ennyire lényeges a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt felemásnak nevezhető teljesítménye. A liberálisokhoz hasonló eredményt ért el ugyanis az USR-PLUS 2020 Szövetség is, amely a legfőbb nyertese a tegnapi megmérettetésnek – nem véletlen, hogy immár saját elnökjelöltről beszélnek, Dacian Cioloș pedig tegnap este meg is lebegtette ezt a lehetőséget.
Az is jól megmutatkozott, hogy a tegnapi voksolás valójában az év végén esedékes elnökválasztás főpróbája. Az újabb mandátumra készülő Klaus Iohannis sietett learatni a népszavazás babérjait, látványosan sürgette a szociáldemokrata kormány lemondását, miközben mindkét ellenzéki pártnak, a liberálisoknak és Cioloșéknak is gratulált. Liviu Dragnea ígéretéhez híven csak bejelentett valamit: a szociáldemokraták Gabriela Fireát jelölnék az elnökválasztásra, nyitva hagyta ugyanakkor a lehetőséget, hogy Călin Popescu-Tăriceanut támogassa a koalíció – igaz, utóbbi esélyeit jelentősen rontja pártja tegnapi halovány teljesítménye.
A pártok eredményein túl azonban a tegnapi voksolás alighanem legfontosabb tanulsága, hogy a román társadalom kezdi belátni: változást csak a választójog gyakorlása révén lehet elérni, ahhoz pedig el kell menni szavazni. A Romániában szokatlanul magasnak számító részvételi arány ilyen értelemben a tegnapi voksolás legbiztatóbb üzenete, hiszen arról tanúskodik, lassan-lassan megtanulja a játékszabályokat, úgymond megérik tehát a demokráciára a román társadalom is. Ilyen körülmények között azonban az a bűvös öt százalék egyre nehezebb kihívás lesz az RMDSZ számára. Ahhoz tehát, hogy a magyarok szavazókedve legalább tartsa a lépést a románságéval, a legnagyobb magyar érdekvédelmi szervezetnek újra meg kell találnia a közös hangot választóival, hogy ne a románveszély, hanem a közös építkezés szándéka terelje az urnák elé a szavazókat.