Jelenleg ezt teszi Ecaterina Andronescu tárcavezető, aki egyetért a kormány azon döntésével, hogy idén harmincezerrel csökkentsék a kilencedikes felvételire meghirdetett helyek számát, ami jóval a jelenlegi nyolcadikosok létszáma alatt van, és nem zavarja, hogy egy héttel a tanévzárás előtt még nem ismertek a megyékre, iskolákra lebontott beiskolázási számok. Vélhetően azért halogatták az EP-választásokig hétpecsétes titokként őrzött részletes terv közzétételét, mert a bukaresti iskolákat is jócskán sújtó helymegvonás miatt nem kívántak szavazatokat veszíteni.

A napokban a felvételi körüli káosz egy másik vetülete is előbukkant, de ez már csak a magyar közösségnek fáj. Szinte utolsó percben közlik a magyar diákokkal: vigyázzanak, csapdát rejt a módszertan, könnyen kieshetnek a rostán vagy román tannyelvű osztályban találhatják magukat ősszel, ha a beiratkozásnál kérik, hogy a nyolcadikos záróvizsgán magyar nyelv és irodalomból elért eredményüket ne vegyék figyelembe a felvételi általános kiszámításánál, mert a szabályzat egyik cikkelye értelmében ilyen esetben nem folytathatják tanulmányaikat anyanyelven. Az sem mellékes, hogy erre nem az RMDSZ oktatáspolitikusai (ha vannak ilyenek?) hívták fel a figyelmet, hanem a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a kisebbségi oktatásért felelős magyar államtitkár pedig csak annyit fűzött hozzá utólag a történethez, hogy a módszertan ilyen irányú módosítását a német nyelvű gimnáziumokban végző diákok szülei kérték, akik diszkriminációval vádolták az oktatási minisztériumot, amiért gyermekeik bejutási átlagába beszámítják a német vizsgán szerzett jegyet akkor is, ha román tannyelvű középiskolában akarják folytatni a tanulmányaikat. Mintha Kovács Irén Erzsébet nem tudná, hogy a német iskolákban tanuló diákok többségének nem német az anyanyelve, szüleik azért íratták őket német nyelvű iskolába, mert azok színvonala gyakran meghaladja a román iskolákét, de amikor belebotlanak abba, hogy a vizsgán ugyanazt kérik tőlük számon, mint a német anyanyelvűektől – ismerős, ugye, a helyzet? –, akkor érthető, hogy keresik az esélyegyenlőség kiskapuját.

A káosz az érettségit sem kerüli el, hisz homály fedi, milyen változtatásokra lehet számítani és azok mikortól lépnek életbe. Ecaterina Andronescu nyilatkozataiból az is kiderül, nem ismeri eléggé a jelenlegi rendszert. Egy alacsonyabb szintű érettségivel könnyítené a bejutást a technikumba, figyelmen kívül hagyva, hogy jelenleg nincs is szükség érettségire a beiratkozáshoz. Már csak az hiányzik, hogy a nyolcadikosok közeledő záróvizsgája is bizonytalanná váljék, a pedagógusok versenyvizsgája alatt is inogjon a talaj, és akkor elmondhatjuk, olyan időszaknak nézünk elébe, amikor világosság helyett (továbbra is) sötétség uralkodik az oktatás háza táján.