Szakadó esőben várják a csíksomlyói hegynyeregben a zarándokok Ferenc pápa érkezését. A szentatya helyi idő szerint 11 óra 30 perctől tart misét a legjelentősebb magyar zarándokhelyen.
A helyszínt, a csíksomlyói pünkösdi búcsúk gyakorlatától eltérően, a román hatóságok biztonsági okokból bekerítették, és csak a 14 beléptető kapun keresztül engedik be a zarándokokat. A bekerített területre 110 ezer zarándokot regisztráltak, de a körülmények nem teszik lehetővé, hogy mindannyian bejussanak.
A rossz időjárási viszonyok miatt változtatni kellett Ferenc pápa romániai programján, és immár nem Bákóban, hanem Marosvásárhelyen száll le az egyházfőt szállító repülő. Onnan helikopterrel folytatja útját Csíkszeredáig.
A csíksomlyói hegynyeregben sem a megszokott látvány várja a zarándokokat. A hármashalom oltár elé a szervezők ívelt tetőt állítottak, amely befedi az oltár megnagyobbított terét. Az oltár felé vezető útra nagy méretű székely kaput állítottak, amelyre az a felirat került: "Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez testvér ne légy hűtlen soha! A pápa látogatásának alkalmából 2019. jún. 1."
Amint a szervezők a Pontifex.ro honlapon közölték: Ferenc pápa arany rózsával érkezik Csíksomlyóra. A pápák különleges adományát a különböző Mária-kegyhelyeknek szokták ajándékozni a Szűzanya iránti tisztelet kifejezéséül. Ezért a templomból a pápai mise helyszínére, a hegynyeregbe szállították az ötszáz éves Mária kegyszobrot.
Hivatalos találkozók Bukarestben
Ferenc pápa pénteken érkezett meg Romániába. Az államelnöki hivatalban tartott találkozón összefogásra buzdított, a politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi erők együttműködésének fokozását sürgette. Úgy vélekedett: az állam legnemesebb küldetése népe boldogulásának szolgálata, ennek megvalósítása érdekében pedig összefogásra, – a romániai látogatás mottójául választott – „együtt haladásra" van szükség. A katolikus egyházfő örömét fejezte ki, hogy a néhai II. János Pál pápa történelmi látogatása után húsz évvel, a román uniós elnökség idején tehet látogatást Romániában, 30 évvel az után, hogy az ország felszabadult az elnyomás és elszigeteltség alól, ami lehetővé tette, hogy a polgárok ismét szabadon vallhassák meg hitüket.
Ferenc pápát Klaus Iohannis fogadta a bukaresti replőtére. Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
A pápa szerint a nehspanézségek ellenére Románia az eltelt három évtizedben nagyot lépett előre a demokratikus, plurális politikai berendezkedés, a szabad vallásgyakorlás útján. Elvitathatatlan hozadékai mellett, Ferenc pápa szerint az új korszak nehézségeket is hozott a román népnek, és a társadalmi egyensúly számára nehezen kezelhető problémákat okozott.
Ferenc pápa az emigrációt nevezte Románia legsúlyosabb társadalmi problémájának, amely falvak elnéptelenedéséhez vezetett. Megértéssel szólt ugyanakkor azokról a román vendégmunkásokról, akik hátrahagyva családjukat, külföldön vállalnak munkát. Úgy értékelte: a hazájukból elvándorolt románok milliói munkájukkal, hagyományaikkal és szellemi értékeikkel gazdagítják az őket befogadó országokat, ugyanakkor áldozatos munkájuk gyümölcsével otthonmaradt családtagjaikat is segítik.
A pápa azzal zárta beszédét, hogy a katolikus egyháztól nem idegen, sőt szerves része a nemzeti érzés, és Romániában is hozzá akar járulni a társadalmi és szellemi élet fejlődéséhez. Ferenc pápa Isten áldását és a Szűzanya oltalmát kérte Románia minden lakójára.
Vendéglátója, Klaus Iohannis román államfő üdvözlő beszédében kifejtette: az ortodox többségű Románia számára rendkívül fontos a vallásszabadság és a különböző hitű emberek közti kölcsönös tisztelet. A román elnök szerint Európának ma nagy szüksége van a békés együttélés, a többség és kisebbség közti párbeszéd, a tolerancia előremutató példáira, márpedig szerinte Románia példakép lehet a területén élő húsz őshonos nemzeti kisebbség jogainak tiszteletben tartásával.
Katolikus ortodox testvériség
A keresztény egyházak közös gyökereiről, a katolikus és ortodox egyház testvériségéről beszélt Ferenc pápa az ortodox patriarkátuson. A katolikus egyházfő testvérének szólította vendéglátóját, felidézve, hogy Szent Péter, Róma első püspöke, a katolikus egyház első pápája és a román ortodox egyház védőszentjeként tisztelt Szent András – aki az apostolok szétválása után Kis-Ázsia és a Fekete-tenger térségében hirdette az evangéliumot – testvérek voltak.
A román ortodox egyház zsinata előtt beszélve a pápa azt mondta: zarándokként érkezett Romániába. Szót emelt az önzés ellen, ami a családokat is sújtja, és arra bátorította a keresztényeket, hogy ne engedjenek a gyűlölködés kultúrájának.
Ferenc pápa Bukarestben. Fotó:MTI/Baranyi Ildikó
Daniel pátriárka üdvözlő beszédében a hagyományos, férfi és nő által alapított, gyermekeket nevelő keresztény családok védelmének szükségességét hangoztatta, és Európa elnéptelenedésének veszélyére figyelmeztetett.
Mindketten felidézték a kommunizmus egyházüldözését, a papság és hívek meghurcolását, valamint azt – az ökumenikus párbeszéd mérföldkövének számító – húsz évvel ezelőtti történelmi látogatást, amelyet II. János Pál pápa tett Teoctist ortodox pátriárka meghívására Bukarestben – akkor először járt ortodox többségű országban a római pápa.
Ferenc pápa ezt követően Daniel pátriárkával együtt felkereste az ortodox egyház Bukarestben épülő székesegyházát, a Nemzet Megváltása-katedrálist, ahol a román politikai, kulturális és közéleti vezetők jelenlétében ortodox és katolikus egyházi énekek hangzottak el, a két egyházfő pedig a kereszténység legelterjedtebb imádságát, a miatyánkot mondta el latinul és románul.
Szentmise a Szent József székesegyházban
Nyitottságra és örömre buzdított Ferenc pápa pénteken Bukarestben a római katolikus Szent József székesegyházban általa celebrált szentmise homíliájában.
A katolikus egyházfő felidézte Mária útra kelését, hogy meglátogassa a nála jóval idősebb Erzsébetet, aki szintén gyermeket várt, majd Mária és Erzsébet találkozását. A pápa kifejtette, hogy Mária többször útra kelt élete során, ezeket az utakat a türelem és a bátorság jellemezte és annak az öröme, hogy Isten áldását, Jézust hordozta magában.
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Ferenc pápa arra biztatta a híveket, hogy hagyjanak fel az önzéssel, legyenek nyitottak. Kijelentette, hogy amikor egy templomban különböző etnikumú és felekezetű emberek találkoznak egymással, csodálatos dolgok történnek.
A pápa felhívta a figyelmet az öröm fontosságára, ami nélkül – mint mondta – lebénulunk, szomorúságunk rabjai maradunk. Úgy vélte, hogy a hit nem mennyiségi kérdés, a hittel kapcsolatos problémák elsősorban az öröm hiányából fakadnak. Hozzátette: amikor az emberek bizalmatlanul és magukba zárkózva élnek, akkor éppen a hitnek mondanak ellent. Ferenc pápa arra buzdította a résztvevőket, hogy maradjanak nyitottak Isten és embertársaik irányába.