Csíksomlyóra várják Ferenc pápát

2019. június 1., szombat, Közélet

Szakadó esőben várják a csíksomlyói hegynyeregben a zarándokok Ferenc pápa érkezését. A szentatya helyi idő szerint 11 óra 30 perctől tart misét a legjelentősebb magyar zarándokhelyen.

  • Fotó: Pál Zoltán/Maszol
    Fotó: Pál Zoltán/Maszol

A helyszínt, a csíksomlyói pünkösdi búcsúk gyakorlatától eltérően, a román hatóságok biztonsági okokból bekerítették, és csak a 14 beléptető kapun keresztül engedik be a zarándokokat. A bekerített területre 110 ezer zarándokot regisztráltak, de a körülmények nem teszik lehetővé, hogy mindannyian bejussanak.

A rossz időjárási viszonyok miatt változtatni kellett Ferenc pápa romániai programján, és immár nem Bákóban, hanem Marosvásárhelyen száll le az egyházfőt szállító repülő. Onnan helikopterrel folytatja útját Csíkszeredáig.

A csíksomlyói hegynyeregben sem a megszokott látvány várja a zarándokokat. A hármashalom oltár elé a szervezők ívelt tetőt állítottak, amely befedi az oltár megnagyobbított terét. Az oltár felé vezető útra nagy méretű székely kaput állítottak, amelyre az a felirat került: "Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez testvér ne légy hűtlen soha! A pápa látogatásának alkalmából 2019. jún. 1."

Amint a szervezők a Pontifex.ro honlapon közölték: Ferenc pápa arany rózsával érkezik Csíksomlyóra. A pápák különleges adományát a különböző Mária-kegyhelyeknek szokták ajándékozni a Szűzanya iránti tisztelet kifejezéséül. Ezért a templomból a pápai mise helyszínére, a hegynyeregbe szállították az ötszáz éves Mária kegyszobrot.

Hivatalos találkozók Bukarestben

Ferenc pápa pénteken érkezett meg Romániába. Az államelnöki hivatalban tartott találkozón összefogásra buzdított, a politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi erők együttműködésének fokozását sürgette. Úgy vélekedett: az állam legnemesebb küldetése népe boldogulásának szolgálata, ennek megvalósítása érdekében pedig összefogásra, – a romániai látogatás mottójául választott – „együtt haladásra" van szükség. A katolikus egyházfő örömét fejezte ki, hogy a néhai II. János Pál pápa történelmi látogatása után húsz évvel, a román uniós elnökség idején tehet látogatást Romániában, 30 évvel az után, hogy az ország felszabadult az elnyomás és elszigeteltség alól, ami lehetővé tette, hogy a polgárok ismét szabadon vallhassák meg hitüket.

Ferenc pápát Klaus Iohannis fogadta a bukaresti replőtére. Fotó: MTI/Baranyi Ildikó

A pápa szerint a nehspanézségek ellenére Románia az eltelt három évtizedben nagyot lépett előre a demokratikus, plurális politikai berendezkedés, a szabad vallásgyakorlás útján. Elvitathatatlan hozadékai mellett, Ferenc pápa szerint az új korszak nehézségeket is hozott a román népnek, és a társadalmi egyensúly számára nehezen kezelhető problémákat okozott.

Ferenc pápa az emigrációt nevezte Románia legsúlyosabb társadalmi problémájának, amely falvak elnéptelenedéséhez vezetett. Megértéssel szólt ugyanakkor azokról a román vendégmunkásokról, akik hátrahagyva családjukat, külföldön vállalnak munkát. Úgy értékelte: a hazájukból elvándorolt románok milliói munkájukkal, hagyományaikkal és szellemi értékeikkel gazdagítják az őket befogadó országokat, ugyanakkor áldozatos munkájuk gyümölcsével otthonmaradt családtagjaikat is segítik.

A pápa azzal zárta beszédét, hogy a katolikus egyháztól nem idegen, sőt szerves része a nemzeti érzés, és Romániában is hozzá akar járulni a társadalmi és szellemi élet fejlődéséhez. Ferenc pápa Isten áldását és a Szűzanya oltalmát kérte Románia minden lakójára.

Vendéglátója, Klaus Iohannis román államfő üdvözlő beszédében kifejtette: az ortodox többségű Románia számára rendkívül fontos a vallásszabadság és a különböző hitű emberek közti kölcsönös tisztelet. A román elnök szerint Európának ma nagy szüksége van a békés együttélés, a többség és kisebbség közti párbeszéd, a tolerancia előremutató példáira, márpedig szerinte Románia példakép lehet a területén élő húsz őshonos nemzeti kisebbség jogainak tiszteletben tartásával.

Katolikus ortodox testvériség

A keresztény egyházak közös gyökereiről, a katolikus és ortodox egyház testvériségéről beszélt Ferenc pápa az ortodox patriarkátuson. A katolikus egyházfő testvérének szólította vendéglátóját, felidézve, hogy Szent Péter, Róma első püspöke, a katolikus egyház első pápája és a román ortodox egyház védőszentjeként tisztelt Szent András – aki az apostolok szétválása után Kis-Ázsia és a Fekete-tenger térségében hirdette az evangéliumot – testvérek voltak.

A román ortodox egyház zsinata előtt beszélve a pápa azt mondta: zarándokként érkezett Romániába. Szót emelt az önzés ellen, ami a családokat is sújtja, és arra bátorította a keresztényeket, hogy ne engedjenek a gyűlölködés kultúrájának.

Ferenc pápa Bukarestben. Fotó:MTI/Baranyi Ildikó

Daniel pátriárka üdvözlő beszédében a hagyományos, férfi és nő által alapított, gyermekeket nevelő keresztény családok védelmének szükségességét hangoztatta, és Európa elnéptelenedésének veszélyére figyelmeztetett.

Mindketten felidézték a kommunizmus egyházüldözését, a papság és hívek meghurcolását, valamint azt – az ökumenikus párbeszéd mérföldkövének számító – húsz évvel ezelőtti történelmi látogatást, amelyet II. János Pál pápa tett Teoctist ortodox pátriárka meghívására Bukarestben – akkor először járt ortodox többségű országban a római pápa.

Ferenc pápa ezt követően Daniel pátriárkával együtt felkereste az ortodox egyház Bukarestben épülő székesegyházát, a Nemzet Megváltása-katedrálist, ahol a román politikai, kulturális és közéleti vezetők jelenlétében ortodox és katolikus egyházi énekek hangzottak el, a két egyházfő pedig a kereszténység legelterjedtebb imádságát, a miatyánkot mondta el latinul és románul.

Szentmise a Szent József székesegyházban

Nyitottságra és örömre buzdított Ferenc pápa pénteken Bukarestben a római katolikus Szent József székesegyházban általa celebrált szentmise homíliájában.

A katolikus egyházfő felidézte Mária útra kelését, hogy meglátogassa a nála jóval idősebb Erzsébetet, aki szintén gyermeket várt, majd Mária és Erzsébet találkozását. A pápa kifejtette, hogy Mária többször útra kelt élete során, ezeket az utakat a türelem és a bátorság jellemezte és annak az öröme, hogy Isten áldását, Jézust hordozta magában.

Fotó: MTI/Baranyi Ildikó

Ferenc pápa arra biztatta a híveket, hogy hagyjanak fel az önzéssel, legyenek nyitottak. Kijelentette, hogy amikor egy templomban különböző etnikumú és felekezetű emberek találkoznak egymással, csodálatos dolgok történnek.

A pápa felhívta a figyelmet az öröm fontosságára, ami nélkül – mint mondta – lebénulunk, szomorúságunk rabjai maradunk. Úgy vélte, hogy a hit nem mennyiségi kérdés, a hittel kapcsolatos problémák elsősorban az öröm hiányából fakadnak. Hozzátette: amikor az emberek bizalmatlanul és magukba zárkózva élnek, akkor éppen a hitnek mondanak ellent. Ferenc pápa arra buzdította a résztvevőket, hogy maradjanak nyitottak Isten és embertársaik irányába.

 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 725
szavazógép
2019-05-31: Közélet - :

Zsebtolvajokat vettek őrizetbe

A sepsiszentgyörgyi rendőrkapitányság, a helyi rendőrség és a megyei csendőrség munkatársai nagyszabású ellenőrzést végeztek tegnap reggel a város területén.
2019-06-01: Közélet - :

Ferenc pápa közbenjárását kérték a politikai foglyok ügyében

Ökumenikus istentiszteletet tartottak pénteken a csíkszeredai református templomban, felhívva a figyelmet arra, hogy Beke István és Szőcs Zoltán politikai foglyok ügye mindmáig rendezetlen. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett eseményt követően levélben fordultak Ferenc pápához, közbenjárását kérve az ügy rendezésében.