Először járt pápa Székelyföldön

2019. június 3., hétfő, Közélet

Ferenc pápa személyében először látogatott római katolikus egyházfő Székelyföldre, Erdélybe szombaton, amikor a csíksomlyói Nyeregben, a Hármashalom oltárnál tartott szentmisét, a kedvezőtlen időjárás ellenére is mintegy százezer ember előtt. Homíliájában hálát adott azért, hogy „ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen” lehet. Kiemelte, a hívek minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak ide, hogy eleget tegyenek őseik fogadalmának, megerősödjenek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban. Az idei zarándoklat Erdély öröksége, tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is, azon más felekezetek hívei is részt vesznek, ez meg a párbeszéd, az egység és a testvériség jele. A házigazda Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a négy erdélyi egyházmegye magyar, székely többségű hívei nevében megköszönte a látogatást. A pápa a Szűzanya csíksomlyói szobra és a vidék népének hite iránti elismerés jeleként Aranyrózsát adományozott a kegyhelynek. A csíksomlyói rendezvény teljesen politikamentesen zajlott.

  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei

A meteorológiai előrejelzéseknek megfelelően zuhogó esőben vonultak, másztak ki a zarándokok a Kis- és Nagysomlyó közötti Nyeregbe szombat reggel. A kedvezőtlen időjárás ellenére a keresztalják énekelve, imádkozva igyekeztek elfoglalni helyüket a kijelölt, ezúttal biztonsági kerítéssel elválasztott szektorokban. A csendőrök reggel még szigorúan ellenőrizték a belépőjegyeket és csomagokat, aztán a nagy tömeg megjelentével feladták, és bárki bárhol helyet foglalhatott, de 11 órakor lezárták a kijelölt területet.

Különben rendkívüli erőkkel vonultak ki a biztonságiak. A környező erdők tele voltak terepszínű egyenruhás katonákkal, a belátható terepen rengeteg csendőr állt, sok volt a katasztrófavédelmi szakember, aztán civilben az állami őrző-védő szolgálat munkatársai és a titkosszolgálat emberei, utóbbiak a zarándokok közé elvegyülten is. A látható csendőrök egyenruhát viseltek, a sisakkal és biztonsági elemekkel felszerelt rohamosztag tagjai diszkréten fedezékben álltak készenlétben.

 

 

 

Voltak, akik már kora reggel elfoglalták helyüket, tíz óráig a zarándokok nagy része fent volt a Nyeregben. Ekkor a korábban zuhogó eső szemerkélőre váltott. Közben terjedtek a hírek: a pápa, akinek útjáról már előző este kiderült, hogy nem a tervek szerint Bákóba repül Bukarestből, s onnan helikopterrel Csíkszeredába, hanem a viharra való tekintettel Marosvásárhelyre, s reggeli információ volt, hogy onnan mégsem helikopterrel, hanem személygépkocsival utazik.

Az oltár előtt kialakított, ülőhelyekkel ellátott egyik szektorban papok, a másikban közéleti személyiségek foglaltak helyet. Utóbbiban volt látható többek között Magyarország köztársasági elnöke, Áder János és felesége, Herczegh Anita, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Habsburg György, Magyarország utazó nagykövete, valamint Viorica Dăncilă román kormányfő.


Érkezés a Nyeregbe

Az egyházfő időben megérkezett a pápamobillá átalakított Dacia személygépkocsin. Nem a város felől, az alkalomra felállított nagy méretű székely kapun át. A székely jelképekkel díszített csíki székely kapu szemöldökfájának mindkét oldalán Wass Albert-idézet áll: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!” Továbbá kisebb betűkkel befaragva: A pápa látogatásának alkalmából 2019. jún. 1. A biztonságiak által gyalogosan kísért pápamobil Csobotfalva felől érkezett, behajtott a szektorok között kialakított, az alkalomra lekavicsozott utcába, s két elkerített részt megkerülve érkezett az oltárhoz, közben a pápa integetett. A hívek ujjongva, könnyezve fogadták, sokan mobiltelefonnal filmezték, fényképezték.

Ferenc pápa, miután Jakubinyi György érsek fogadta, bevonult a mobilsekrestyébe. Onnan kijövet köszöntötte őt Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa, valamint székely ruhában Borboly Csaba megyeitanács-elnök és Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Természetesen biztonsági szolgák közepette.
A csak pár perccel fél tizenkettő után kezdett mise olasz, magyar és román nyelven, római liturgia szerint zajlott. Az asszisztenciában számos főpapot láttunk, többek között Tamás József segédpüspököt, általános helynököt és Erdő Péter bíborost, Magyarország prímását, esztergom-budapesti érseket.

 

 

 

A teljes műsor óriás kivetítőkön volt követhető. A misére elállt a szemerkélés is. A pápa olasz nyelvű köszöntője után a liturgia során románul olvastak fel Jeremiás próféta könyvéből, a Szent Lukács könyvéből való evangéliumot magyarul.

Ferenc pápa olaszul olvasta fel homíliáját, a prédikációnak előbb román, aztán magyar fordítását tolmácsolták.


A testvériség jele

„Isten iránti örömmel és hálával vagyok ma itt, ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk égi Édesanyánkkal, és hogy egymásban valódi testvérekre leljünk” – kezdte beszédét a főpásztor a fordítás szerint. Az Egyház voltaképpen tábori kórházhoz hasonlít. Ennek mintegy szentségi helyei, a kegyhelyek, a hívő nép emlékezetét őrzik. Ez a nép a szenvedések közepette sem fárad el keresni az élet vizének a forrását, ahol a remény új erőre kaphat. A kegyhelyek az ünnep és az ünneplés, a könnyek és az esdeklések helyei. Édesanyánk lábához járulunk, szinte szavak nélkül, hogy így az ő szemével láthassuk magunkat, és hogy tekintetével elvezessen Ahhoz, aki „az Út, az Igazság és az Élet” (Jn 14,6).

Ezt azonban nem akárhogyan tesszük: zarándokok vagyunk. Ti minden évben pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban, akit ez a fából készült csodálatos szobor jelenít meg. A testvériség jele, hogy ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek. Az idei zarándoklat Erdély öröksége, azonban egyúttal tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is. Ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek, és ez a párbeszéd, az egység és a testvériség jele. Ugyanakkor felhívás az életté vált hit és a reménnyé lett élet bizonyosságának helyreállítására. Zarándokolni azt jelenti, hogy mint nép hazatérünk. Egy nép, amelynek gazdagsága a számtalan arc, kultúra, nyelv és hagyomány; Isten hívő szent Népe, amely Máriával együtt zarándokol az Úr irgalmát énekelve. Ha a Galileai Kánában Mária közbenjárt Jézusnál, hogy megtegye első csodáját, akkor minden kegyhelyen ő virraszt és ő jár közben. Nemcsak szent Fiánál, hanem mindannyiunknál, hogy ne hagyjuk, hogy azok a hangok és azok a sebek, amelyek az elkülönülést és a megosztottságot táplálják, megfosszanak minket a testvériség érzésétől. Nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, azonban ezek nem jelenthetnek akadályt vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést.

 

 

 

Zarándokolni nem más, mint érezni a meghívást és a késztetést, hogy járjunk együtt az úton, kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében. Azt jelenti: elszakadni a bizonyosságainktól és a kényelmünktől, egy új földi életnek a keresésében, amelyet az Úr nekünk akar ajándékozni. A zarándoklat kihívás, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól. Zarándokolni azt jelenti, hogy belekerülünk abba a kissé kaotikus tengerárba, amely a testvériség igazi megtapasztalásává válhat. Így egy minden helyzetben szolidáris karavánná válunk a jövő építésének érdekében. Zarándoklatunk során ne azt kutassuk, hogy mi lehetett volna (és nem lett), hanem inkább azt, ami ránk vár és nem odázhatjuk el. Zarándokolni annyit jelent, hogy hiszünk az Úrban, aki hozzánk jön és közöttünk van, előmozdítva és ösztönözve a szolidaritást, a testvériséget, a jó utáni vágyat, az igazságot és az igazságosságot. Jelenti a küzdelemre való elköteleződést is, hogy azok, akik tegnap lemaradtak, a holnap főszereplői lehessenek, viszont a ma főszereplői holnap se maradjanak hátra. Ez pedig a jövő szálainak kézzel való összefonását teszi szükségessé. Íme, ezért vagyunk itt, hogy közösen mondjuk: Édesanyánk, taníts meg minket összevarrni a jövőt.

Ez a zarándoklat tekintetünket Máriára és az Isten általi kiválasztottság titkára irányítja. Mária, ez a Názáretből, Galilea egyik kis településéről, a Római Birodalom és Izrael perifériájáról származó lány igenjével képes volt elindítani a gyöngédség forradalmát. Az Isten általi kiválasztottság titka ez, amely tekintetét a gyenge felé fordítja, hogy összezavarja az erőseket, és arra ösztönöz, bátorít minket, hogy mi is hozzá hasonlóan mondjuk ki az igenünket, hogy végigjárjuk a kiengesztelődés ösvényeit.

Aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást. Járjunk az úton, járjunk együtt az úton, és engedjük, hogy az Evangélium legyen az a kovász, amely képes áthatni mindent és képes megajándékozni népeinket az üdvösség örömével – zárta beszédét Ferenc pápa.


Magyar, székely köszönet és himnusz

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek előbb magyarul, majd románul mondott köszönetet a pápai látogatásért. Emlékeztetett, húsz évvel ezelőtti romániai látogatása során II. János Pál pápa nem jutott el Erdélybe, kénytelen volt Bukarestre korlátozni jelenlétét. A néhai pápa akkor megígérte, újra elzarándokol Romániába, s akkor Erdélybe is ellátogat, de erre már nem kerülhetett sor. Az érsek örömmel állapította meg, hogy Ferenc pápa látogatásával, húsz év múltán beteljesült az ígéret, és ezért a négy erdélyi – gyulafehérvári, nagyváradi, szatmári és temesvári – székely, magyar többségű római katolikus egyházmegye híveinek nevében köszönetet mondott.

Jakubinyi György ajándékot nyújtott át Ferenc atyának: Xantus Géza csíkszeredai festőművész Ahol az ég és föld találkozik című festményét. Viszonzásul a pápa kelyhet ajándékozott az érseknek. Ajándékot adott át a szentatyának egy csángó pár és egy ifjú pár is.

A pápa áldozati liturgiát mutatott be. Mintegy kétszáz pap közreműködésével tíz percben a szektorokban elhelyezkedő hívek is szentáldozásban részesülhettek.

Ferenc szentatya Aranyrózsát helyezett a csíksomlyói Mária-szobor elé. Az Aranyrózsa a pápák különleges adománya, amelyet Mária-kegyhelyeknek ajándékozhatnak, e gesztussal a Szűzanya iránti tiszteletet fejezik ki. Ezt a kitüntetést hozta el Ferenc pápa Csíksomlyóra, Mária-tisztelete jeléül, egyben kiemelkedő gesztus ez a segítő, csodatevő Szűzanya csíksomlyói szobra és a vidék népének hite iránti elismerés jeleként.

A szentmise a magyar himnusz eléneklésével zárult. A mise előtt és után a kórusok énekeltek. Előtte, de már a pápa érkezése közben többek között a régi székely himnusznak is nevezett Csíksomlyói Mária-sirató, utána – még a pápa ott-tartózkodása idején – a székely himnusz is elhangzott.


Távozás Csíksomlyóról

A Nyeregből egy óra után tíz perccel levonuló pápa a kegytemplom mellett megáldotta a rá várakozó fogyatékosokat, majd a Jakab Antal Házban Jakubinyi György érsek kíséretében megtekintette a tanulmányi központot és a gyulafehérvári Caritas helyi központját. A szentatya Jézus szíve képet adományozott a háznak. Annak étkezdéjében egyszerű ebédet fogyasztott: parasztcsorbát, sült csirkemellet natúr krumplival, barack- és szilvalekváros palacsintát.

Ezt követően két órakor a helikopterhez szállították. Ekkor már melegen sütött a nap. A légi jármű felszállás után fél háromkor körözött egyet a Nyereg fölött – sokan integettek feléje –, majd Jászvásárra repült.

A pápa távozta után a Nyerget sokan elhagyták, nem várták meg a következő, Márton Áron püspök tiszteletére bemutatott műsort. A hegyről távozóban a zarándokok elégedetten osztották meg egymással élményeiket, feledték a reggeli viszontagságokat, a zuhogó esőt, sarat. A kétkedők megértették, a Mária-szobornak is itt volt a helye, hiszen képtelenség lett volna ennyi idő alatt a pápának a kegytemplomban meglátogatnia. Örvendtek, hogy látták az Aranyrózsa átadását.

A műsor végén az ott maradtak odamehettek a Mária-szoborhoz, amelyet a terep kiürülte után, öt órakor kezdett el lebontani Mihály Ferenc restaurátor és csapata.

A Nyeregben nem maradt szemét, s a katasztrófavédelmi felügyelőségek munkatársai is szedelőzködtek.

Oláh Zoltán kanonok, professzor, az esemény sajtófőnöke érdeklődésünkre elmondta, mintegy 100–110 ezren lehettünk a Nyeregben. A szektorokat a regisztrált 110 ezer zarándok befogadására alakították ki. Azok megteltek ugyan, de a sár miatt kissé lazábban álltak az emberek a búcsú alkalmával megszokottnál. Ennek ellenére a szektorokon kívül, a város felől is sokan helyezkedtek el.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja-e oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 2229
szavazógép
2019-06-03: Kultúrkert - Nagy B. Sándor:

Állandó fizikai-szellemi billegésben (Színházi tükör)

Nagy Eszter előbb bölcsészkart, majd színművészeti egyetemet végzett Kolozsváron, és 2007 óta tagja az M Studio mozgásszínház társulatának. Szereti Sepsiszentgyörgyöt és munkáját, de néha nagyobb mozgástérre van szüksége, ilyenkor „megszökősdit játszik”.
2019-06-03: Közélet - Iochom István:

Bűnvádi eljárás is indul (Kratochvil-szobor)

Nem elég, hogy el kell távolítani Kratochvil Károly altábornagy, a Székely Hadosztály legendás hírű vezetője építési és műemlékvédelmi engedély nélkül 2009-ben Kézdivásárhelyen az egykori hadapródiskola árkádjában, az egyik befalazott bejárat előtt felállított mellszobrát, a szolgálatos feljelentő május 30-án közzétette blogján, hogy március 21-én a megyei rendőr-főkapitányságon iktatott beadványára azt a választ kapta: a megyei rendőr-főkapitányság bűnvádi iratcsomót nyitott az építési engedély nélkül kivitelezett munkálat esetében, az ügyet megoldás céljából átutalták a kézdivásárhelyi rendőrségnek, és az ügyészség bevonásával vizsgálják ki a törvénytelenséget.