Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Kolozsvár bombázása

2019. június 7., péntek, Nyílttér

A második világháború alatt Kolozsvárt egyszer érte bombatámadás 1944. június 2-án. Tizenhárom éves voltam, és a váratlan, úgynevezett szőnyegbombázást máig eleven emlékként élem meg. Mivel nyaranként általában a csillaghegyi gyümölcsösünkben töltöttük a vakációt, sokszor volt alkalmunk a magasan szálló amerikai Liberatorokat apró ezüstös játék repülőkként látni a távoli égbolton.

Kolozsváron egyre gyakrabban szóltak a légi veszélyt jelző készülékek. Ez így történt akkor is. Közben érkezett a fenyegető hír, hogy Nagyváradot bombatámadás érte. Mi is levonultunk a kerti házunk alá készített pincébe (mintha az megmentett volna a bombáktól). Persze a ritkán lakott és a várostól jelentős távolságra lévő gyümölcsösben nem volt miért tartanunk a bombázástól. De hasonlóan vélekedhettek a város lakosai is, mert az egyre gyakoribb és következmények nélküli légiriadó veszély nélkül múlt el.

Azon a napon azonban reggel 9 órakor nem ok nélkül figyelmeztették a légvédelem szirénái Kolozsvár lakosságát. Mindenkit felkészületlenül ért a támadás. Az állomási nagy hídon lévő légvédelmi ágyúnak esélye sem volt a nagy magasságból bombázó gépek ellen.

Négy hullámban szórták a halált, a célpont az állomás és környéke volt, de ennél jóval messzebb, civil épületekre, kórházakra is hullottak bombák.

Délután édesanyámmal lementünk a városba, a szörnyű rombolás láttán először érintett meg a valódi háború.

A bombázás méretét Asztalos Lajos és Papp Annamária könyve (1944. június 2., Kolozsvár bombázása) így rögzíti: a városra hullott 150–200 bomba 318 civil személy halálát, több száz sebesülését és számos köz- és magánépület lerombolását okozta.


Puskás Attila

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 292
szavazógép
2019-06-07: Nyílttér - :

Goromba ügyfélfogadás (Szóvá tesszük)

Májusban elmentem a Grigore Bălan útra kifizetni a telefonszámlát, és megkérdezni, hogy miért kell az eddigi összeg háromszorosát (nem egészen 10 lej helyett több mint 30 lejt) lepengetnem, amikor nekem az etnikai üldözöttekre vonatkozó 118-as törvény értelmében a szolgáltatás ingyen járna. Előttem egy hölgy állt, aki szintén elégedetlenségét fejezte ki, amiért a szokásos 130 lej helyett 190 jelent meg a számláján. Mondom, hogy én is így jártam, pedig nem beszélem le a bérletben biztosított percek felét sem.
2019-06-07: Nyílttér - :

Itt az erdő, hol az erdő?

A több száz éves erdők volt tulajdonosai a rendszerváltás után részben vagy egészben visszakapták az 1948-ban államosított erdőket, de olyan is van, hogy nem.