Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Hegedűs Imre János novelláskötetérőlSzékelyek, atyámfiai

2019. június 15., szombat, Kultúra

Mozogni egy adott tájegységen belül (vagy visszatérni ahhoz), annak értékeivel szemlélni a világot, hűnek maradni ezekhez az értékekhez és vállalni azokat napjainkban is – így lehetne összefoglalni Hegedűs Imre János könyvét. Nyilván a dolog nem ennyire egyszerű, sőt, globalizálódó világunkban egyre bonyolultabb.

Jóízű könyvet alkotott meg a szerző, még ha keserű is olykor az utóíze. Tamási Áron, Sütő András nyomdokain haladva beszél lírai mondatokban a különféle székelyföldi történésekről, néha olyan kifejezéseket használva, amelyeket alighanem csak a székelyek értenek meg. Nem baj ez, ha mi is igazodunk a különféle nyugati, keleti stb. irodalmakhoz, igazodjanak azok is hozzánk. Komolyra fordítva a szót, ez a könyv éppúgy a ragyogás, a líraiság, a legenda és a katarzis könyve, mint a gyászé, az értékvesztésé, a megőrzésé és az elkopásé.

Nehezen érthető a fiatalabb generáció számára, hogy alig 30 évvel ezelőtt még deszkaládában szöktek külföldre a romániai emberek (Hangok és ritmusok), szinte elképzelhetetlen, hogy cselédnek menjenek Bukarestbe (Az attasé fia), akit ez utóbbi jobban érdekel, annak figyelmébe ajánlanám Hencz Hilda Magyar Bukarest történeti munkáját, ami igazi csemege e vonatkozásban. De elképzelhetetlen az is, hogy valaki szekusként, embertársai besúgójaként, verőlegényként (Tibi, a szekus) emelkedjen valamiféle kétes, nyomorult társadalmi rangra. Az már ismerősebb, hogy külföldön keresse a boldogulást (A pultos lány), vagy az itteni körülmények arra kényszerítsék, hogy elhagyva a családját sofőrként kuporgasson házra valót (Kamion Jóska). Ismerős az elidegenülés is (Gerlék és galambok), igaz, nem abban a kontextusban, ahogy az a diktatúrában megtörtént. Szomorú valóság az itteni intellektuális réteg elszivárgása is (Dénes Iván egy napja), ami indul ugyan megélhetési kényszerből, de átváltozik aranylázzá – csak éppen az arany jelenlegi neve a mindenható euró. Ne feledkezzünk meg a kirívóan jó Pogány menyasszonyok novelláról sem, amelyet szinte a halál ír meg a szerző helyett – bár morbidul hangzik ez, az írás elolvasásával értelmet nyer.

Ilyen történetekből áll össze Hegedűs Imre János könyve. Ezek a történetek keresik-kutatják Székelyföld helyét és szerepét a világban, teszik fel a megmaradni kérdést, mindenféle szempontból. A globalizálás tényével szembe kell néznünk, ám a kérdés az, hogy mit veszítünk és mit nyerünk általa, főként, mert csábosak és kényelmesek lehetnek a más országok nyújtotta lehetőségek – de milyen áron? Egy diktatúrát már leráztunk magunkról; az elanyagiasodás és széthullás diktatúrájának ellen tudunk állni?

A szerző könyve ilyen nyugtalanító kérdések mellett is képes elringatni, magába szippantani, s talán ez a legfontosabb. Időben jó száz évet ölel föl a kötet, egy olyan időszakot, amelyben az egyik legfontosabb kérdés a megmaradás volt.

Miklóssi Szabó István

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 962
szavazógép
2019-06-15: Kultúra - :

Ábrahám Jakab egyéni kiállítása Kézdivásárhelyen

Ábrahám Jakab (Csíklázárfalva,1952) grafikáinak bölcseleti vonalhálója ismerős a kézdivásárhelyi tárlatnézők számára, hiszen az Incitato tábor tagjaként és a márciusi kiállítások alkalmával évente találkozunk művészetének sűrű szövésű lenyomataival.
2019-06-15: Vélemény - :

Costel Crângan: Az ostobaság nacionalista szimfóniája /avagy hogyan jutottak a románok és a magyarok odáig, hogy még a halál után is hadakoznak/

Normális esetben Úzvölgyének egyszerűen a gyász völgyének kellene lennie. Semmi többnek. A bánatnak nincs nemzetisége. A bánat nem tagja sem az RMDSZ-nek, sem az ALDE-nek (majd meglátják, e pártok felsorolása nem véletlen). A fájdalom egyformán nyomaszt magyarul, de románul is. De ez nincs így, mert a mai Romániában még az „örök nyugalom” is holmi szeszély lett.