Iohannis elnökünk születésnapja megünnepelésére magához invitálta a pártok képviselőit, és előre jelezte, hogy ünnepi fogásként egy nagy paktumot szolgál fel, és nem is vár el egyebet, csak hogy aláírják a résztvevők.
Ez a paktum nagyjából annyit ér, mint hótt lón a patkó. Úgy is lehetne mondani, hogy meghívottjait arra kérte fel, segítsenek neki egy-egy szeggel felverni ama paktumpatkót a döglött lóra. A kormánypártok nem mentek el az ünnepségre, de az RMDSZ ígérte, hogy jövő héten jelentkezik az utolsó szeggel. Az elnök arra hivatkozott, ez azért szükséges, mert a legutóbbi népszavazáson kifejezett népakaratnak érvényt kell szerezni. (Van még neki Tanult Románia és ország-projekt patkója is.) Ismerjük, hogy a korábbi népszavazások mily mélyreható változásokat hoztak sorsunk és országunk életében. 2009-ben is volt egy referendum egykamarás parlamentről legfennebb 300 képviselővel. Azóta is kétkamarás törvényhozásunk 465 képviselője szunyókál. Aztán volt még egy népszavazás 2013-ban az akkori elnök, Băsescu lemondatásáról, amelyen 7 403 836-an szavaztak megbuktatására, s még egymillióan sem további uralkodásáért. (És ez érvénytelen volt!)
Azt is megemlíthetjük, hogy újraválasztásakor csak 5 277 068-an szavaztak rá. Hát ennyit a népakaratról.
Az ominózus születésnapi aláíróbulira Dăncilă asszony sem ment el. Ő és párttársai fontosabb dolgokkal voltak elfoglalva, mégpedig pártjuk országos végrehajtó bizottsági ülésével (Cex), amiben a hölgy nagyon reménykedett. Sajnos, összekeverte a szezont a fazonnal, és emigyen lelkesedett: „én bízom ebben a szexben”. Majd amikor a közös ülésen hahotázni kezdtek a résztvevők, kijavította magát, mondván: „Nem szex, Cex.”
De térjünk vissza a paktumhoz. Iohannis még többet szeretne elérni, mint amit a jó nép megszavazott a népszavazáson. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) kérésére a paktum tematikáját kiterjesztette a feddhetetlenségi követelmények szigorítására is. Az MRSZ ugyanis tavaly több mint félmillió aláírást gyűjtött a Bűnözők nélküli közéletet! elnevezésű polgári kezdeményezéshez. Ők könnyen tehették, mert nem voltak hatalmon, kevés esélyük volt arra, hogy némi hatalommal való visszaélést, megvesztegetést, csalást vagy lopást elkövessenek. Majd, ha kormányra kerülnek! A paktumot ünnepélyesen aláírta még a „magyarbarát” és liberális Ludovic Orban, valamint a népi mozgalmas és szintén a magyarok ellen nyüzsgölődő Eugen Tomac és régi barátunk, Victor Ponta is. Kelemen Hunor kifogást talált és nem ment el a mostani pezsgőzésre, de megígérte, hogy utólag aláfirkantja majd ő is. Lehet, hogy négyszemközt akar beszélni elnökünkkel, hogy külön megköszönje irántunk tanúsított szimpátiáját, aláhúzván azzal, hogy bölcsen tud hallgatni még olyan ügyben is, mint az úzvölgyi temető. Ezért aztán a román patrióták korlátlanul meg tudtak nyilvánulni, és hazafiasságukat fejlesztendő, még a távoli Norvégiában és Máltán is magyargyűlölési edzést tartottak nemzetközi labdarúgó-mérkőzéseken, a Kifelé az országból a magyarokkal! jelszavakat skandálva. Azt tudtam, hogy magyar jövevények még Norvégiában is vannak, de azt nem, hogy már Málta szigetét is elfoglaltuk. A szurkolóknak jobb jelszavakat kell kitalálniuk, mert a mostani ordibálást nem nagyon érti egy idegen. De ha azt kiabálnák angolul, hogy Ki a magyarokkal Európából!, az már sokkal közérthetőbb lenne.
Iohannis azt szeretné, hogy a paktum bizonyos elemei belekerüljenek az alkotmányba. Ha az 1-es cikkely (Románia egységes nemzetállam) után beletennék, hogy törvényes a magyarellenes jelszavak skandálása, akkor a Román Labdarúgó-szövetség nem bírságolná a klubokat, és a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség nem büntethetné a nemzeti válogatottat zárt kapuk mögötti mérkőzésekkel, miután szurkolóit elragadja a hazafias hév. Lehetne bővíteni az alkotmányt, hisz van olyan parlamenti frakciónk is, amely helytelennek tartja, hogy nem szerepel benne: Románia az Európai Unió és a NATO tagja.
Elkelne ilyen kitétel, merthogy a NATO tagja vagyunk, még csak-csak, de hogy Románia az Európai Unió tagja volna, azt viszont már nem nagyon érzékeljük.