Erről és a további teendőkről egyeztetett hétfőn, június 24-én az úzvölgyi haditemető ügyében Hargita Megye Tanácsa keretében létrehozott munkacsoport, melynek ülésére meghívták Gergely Andrást, Csíkszentmárton polgármesterét is. Borboly Csaba megyei önkormányzati vezető rámutatott, ismét felszólítják a Bákó megyei prefektust, hogy állítson le mindenféle intézkedést az úzvölgyi temetővel kapcsolatosan, „hiszen már hamarabb meg kellett volna tegye, így pedig törvénytelenséget törvénytelenségre halmoznak”, s maga a prefektus is bűnrészessé válik. Hozzáfűzte, magánszemélyként a közérdekű információkhoz való hozzáféréshez vonatkozó törvény értelmében tájékoztatást kér a prefektustól, illetve bejelentést tesz a június 6-i dulakodás miatt. Ugyanakkor a kataszteri hivatalnak is írnak, hiszen nekik nem csupán formai szempontból, de jogilag is meg kellett volna vizsgálniuk a telekkönyvezésre vonatkozó dokumentáció helyességét.

A megbeszélésen elhangzott: a Hargita megyeiek ismét levelet küldenek azoknak az intézményeknek, amelyeket korábban is megkerestek az ügyben, ám választ nem kaptak. Az úzvölgyi temető helyzetének súlyosbodásáról tájékoztatják a honvédelmi minisztériumot, a Hősök Emlékének Országos Hivatalát, a fővárosi és a kolozsvári történelmi egyetemeket, és segítségüket kérik az ügy megoldásához.

Tárgyalóasztalhoz ülnek

Szerdán tartják Bukarestben a román fél által kezdeményezett kétoldalú megbeszélést az illetékes magyar hatóságok képviselőivel a katonai temetők kérdéséről, különös tekintettel az úzvölgyi hősi temető helyzetére – értesült a Maszol.ro hírportál a román védelmi minisztériumtól. A román fél két hete kezdeményezett megbeszélést a honvédelmi minisztérium illetékeseivel. A bukaresti javaslat szerint a munkamegbeszélésen a hadisírok és háborús emlékművek helyzetét elemeznék a két ország erre vonatkozó kétoldalú megállapodása értelmében, amelyet Bukarestben írtak alá a felek 2008. március 6-án. A tárgyaláson az úzvölgyi katonai sírkert ügyét is napirendre tűznék, hogy megfelelő megoldást találjanak a kialakult helyzetre abból a 2008-as megállapodás aláírásakor mindkét fél által elfogadott elvből kiindulva, miszerint a két világháború katonai akcióiban életüket vesztett katonáknak és civileknek méltó nyughelyhez van joguk, összhangban a nemzetközi humanitárius joggal, illetve a román–magyar jószomszédi viszonyt szentesítő, 1996-ban Temesváron megkötött román-magyar alapszerződéssel.

A honvédelmi minisztérium korábban jelezte: képviselői ott lesznek a román védelmi tárcával az úzvölgyi katonatemető ügyében tartandó megbeszélésen, amelyet a román minisztérium részéről a Hősök Emlékének Országos Hivatala , magyar részről a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei folytatnak le. A szaktárca egjegyezte, hogy a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka a konfliktus kezdete óta három alkalommal írásban, egyszer pedig az akkreditált román katonai attasé útján kereste meg román partnerszervezetét, hogy – a magyar–román hadisíregyezmény értelmében – kétoldalú szakmai találkozón tisztázhassák az úzvölgyi katonatemető ügyét.

Az Európa Tanácsot is tájékoztatták

Romániában még mindig nagyon sok gond és probléma adódik a magyar közösség jogainak tiszteletben tartása tekintetében, jelentős feszültségek alakultak ki a többség és kisebbség viszonyában – hívta fel a figyelmet Benkő Erika kedden az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Esélyegyenlőségi Bizottságában. Az RMDSZ képviselője példaként az Úz-völgyében történteket említette, a román hatóságok által törvénytelenül kisajátított katonai temetőt, ahol ennek következtében csaknem erőszakos etnikai konfliktusba torkollott egy békés tüntetés.