A Háromszék nem alkuszik emlékév részeként tegnap délután Kökösben zajlott ünnepség. A rendezvény kezdetét 17 órára időzítették a szervezők: körülbelül ekkor ért véget 170 évvel ezelőtt az a csata, mely hadászatilag ugyan nem volt kiemelkedő jelentőségű, azonban Háromszék önvédelmi harcának fontos momentuma volt – és számunkra szomorú pillanat is, hiszen ebben a csatában esett el Gábor Áron, a székely nemzet hőse.
Ünnepnyitó beszédében Tăraș Silviu, Kökös alpolgármestere emlékeztetett, 1849-ben a katonai vezetők sok mindenben nem értettek egyet, többek közt a Feketeügyet sem tartották stratégiailag megfelelő védvonalnak, az azonban senki számára nem volt kérdéses, hol húzódik Székelyföld határa – ezért kellett a kökösi csatát megvívni. Székelyföld viszont nemcsak fizikai határokkal megjelölt terület, hanem szellemi, lelki, érzelmi tér is, mely az emlékezetet élteti – s így arra sarkall bennünket, hogy minden év március 15-én és július 2-án a követendő emberi példákra és hősi halottainkra emlékezzünk – mondta Tăraș Silviu.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke beszédében felhívta a figyelmet, 1848–49-cel kapcsolatban általában a kezdetre és a végre, a pesti forradalomra és a világosi fegyverletételre szokás emlékezni, de a két vég között ott voltak a csúcspontok – köztük a kökösi csata is. A csata kevés hősi halottja közt volt Gábor Áron, és ha erre gondolunk, szomorúság tölt el, de látni kell azt is, eleink hogyan jutottak el az önvédelmi harc megszervezéséhez, hogyan létesítettek a semmiből egy sokszoros túlerővel szembeszállni képes hadsereget. Más nemzeteknél ünnepeik szabadnapok, nekünk lelkünkben élnek az ünnepek – ez a különbség köztünk, mi hiszünk bennük, mint ahogyan Gábor Áron is hitt álmában: hogy eszükkel, karjuk erejével képesek megvédeni a székely szabadságot. Mi még valljuk Gábor Áron hitét, zárta beszédét Tamás Sándor.
Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetője beszédében emlékeztetett: Háromszék önvédelmi harcának jelentősége abban állott, hogy egy kis nép megmutatta, aki az igazság oldalán küzd, az a túlerővel szemben is képes felvenni a harcot – hasonlóképp van ez napjainkban is, a ma felmerülő nehézségek megoldásához hitre, tettrekészségre, önfeláldozásra, de nem utolsósorban a székely leleményességre is szükség van. Mert az a nép, amely így tiszteli hősei emlékét, így ápolja emlékhelyeit, azt mutatja, kezében akarja tartani jelenét, maga akarja alakítani jövőjét – ehhez kívánt kitartást Tóth László.
A továbbiakban Nagy Zoltán történész a kökösi csata történéseit elevenítette fel, a helybeli Gábor Áron Általános Iskola diákjai alkalmi műsort mutattak be, a Jakab Csaba vezényelte Harmónia vegyes kar énekeit követően pedig Kovács Levente tiszteletes mondott imát és áldást. Az ünnepség koszorúzással és himnuszaink eléneklésével zárult.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
