Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

150 éve született Kandó Kálmán

2019. július 11., csütörtök, Emlékezet

Százötven éve, 1869. július 10-én született Kandó Kálmán, a vasút villamosításának úttörője, akinek munkássága gyökeresen átalakította a vasúti szállítást. Kandó Kálmán széles látókörű, nagy műveltségű és munkaképességű, sokoldalú műszaki tehetség volt, nevéhez 69 szabadalom fűződik. A Magyar Tudományos Akadémia 1921-ben Wahrmann Mór-éremmel tüntette ki, 1922-ben a József Műegyetem tiszteletbeli doktorává avatta, 1927-ben levelező tagjává választotta az MTA. 1930-ban „a magyar műszaki tudomány fejlesztése terén kifejtett korszakalkotó működése” elismeréséül a legnagyobb magyar állami kitüntetésnek számító Corvin-koszorúval tüntették ki, 2001-ben posztumusz Magyar Örökség Díjban részesült. Magyarországszerte több szobra áll, nevét viseli Miskolcon a Tiszai pályaudvar előtti tér, számos oktatási intézmény, Budapesten az Óbudai Egyetem Villamosmérnöki Kara és az egyetem Bécsi úti kollégiuma egy, a Naprendszerben keringő kisbolygó is nevét viseli.

A budapesti József Műegyetemen már negyedéves hallgatóként pályadíjat nyert egyik elektrotechnikai dolgozatával. Gépészmérnöki oklevelének 1892-es megszerzése után egy évig a haditengerészetnél szolgált, majd a francia Compagnie de Fives-Lille párizsi gyárának tervezési osztályán kapott állást, teljesen új eljárást dolgozott ki indukciós motorok szerkesztésére és méretezésére.

Mechwart András, a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. vezérigazgatójának hívására tért haza. A Ganz elektrotechnikai osztályán a háromfázisú indukciós motorsorozattal folytatott kísérletei eredményeként születtek meg az FF típusjelű motorok. Az ehhez szükséges szinkrongenerátorok, transzformátorok tervezését és gyártásának elindítását ugyancsak ő oldotta meg. Létrehozta az erőátviteli irodát, innen irányította sok-sok gyár, malom- és ipartelep villamosítási munkálatait. Kandó a villanymotorokat a vasúti vontatásban is hasznosítani akarta, de amerikai tanulmányútja után arra a következtetésre jutott, hogy erre a célra a kisfeszültségű, egyenáramú módszernél gazdaságosabb a nagyfeszültségű, háromfázisú áram felhasználása. 1896-ban a gyár mellett próbapályát hozott létre, majd 1898-ban a Genfi-tó melletti Evian fürdőhelyen 300 méter hosszú, de 20 méter szintkülönbséget leküzdő villamosvasutat épített ki egy szálloda és a gyógyfürdő között. A Ganz elvállalta a 106 kilométeres olaszországi Valtellina vonal villamosítását. A 3 kV-os, 15 Hz frekvenciájú háromfázisú árammal kiépített rendszer szinte minden lényeges elemét, emellett a motorkocsikat és mozdonyokat a Ganzban fejlesztették és gyártották. Európa első villamosított, a világ első nagyfeszültségű váltakozó árammal villamosított vasúti fővonalát 1902-ben nyitották meg.

Az olasz kormány a sikert látva elrendelte a vasútvonalak villamosítását. Kandó feleségével és két gyermekével 1907-ben Vado Liguréba költözött. Az itteni gyárban hétszáznál több mozdony készült, többségük még az 1950-es években is szolgálatban állt. Itt szerkesztette meg az öt kapcsolt tengelyű mozdonyt; tevékenységéért az Olasz Koronarend parancsnoki keresztje kitüntetést is megkapta. Amikor 1915-ben Olaszország az antanthatalmak oldalán belépett az első világháborúba, hazatért. A Ganz és Társa-Danubius Villamossági, Gép, Waggon és Hajógyár Rt. műszaki igazgatója, majd 1918-tól vezérigazgatója lett, 1922-től tanácsadóként az általa létrehozott Villamos-mozdony Szerkesztési Osztályon a technikatörténeti jelentőségű fázisváltós mozdony kidolgozását irányította. Az első fázisváltós próbamozdonyt a Danubius 1922-ben szerelte össze, ennek tapasztalatai alapján, más szabadalmakkal kiegészítve készült el 1928-ra az új mozdony. A próbaüzem kedvező tapasztalatai alapján a MÁV úgy döntött, hogy a Budapest–Hegyeshalom vonalon ezt a rendszert valósítja meg, a villamosított vonalon 1932-ben indult meg a közlekedés Komáromig.

A világszerte elismert mérnök 1927-ben a nagy amerikai gyár, a Westinghouse meghívására az Egyesült Államokba látogatott, ahol tanácsadónak kérték fel, de az ajánlatot ezekkel a szavakkal utasította vissza: „Eleget voltam távol a hazámtól, nem is gondolok többé elhagyására.” Élete utolsó műve a V40-es és V60-as sorozatú Kandó-fázisváltós mozdony, ennek üzembe helyezését azonban már nem élte meg. A megfeszített munka, az őt ért családi tragédiák felőrölték egészségét, 1931. január 16-án szívinfarktusban meghalt. (MTI)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 700
szavazógép
2019-07-11: Emlékezet - :

Kétszáz éve született a nyelvtudós (Észak Kőrösi Csomája – Reguly Antal)

1819. július 11-én született Reguly Antal nyelvtudós, etnográfus és utazó, az oroszországi finnugor népek kutatásának úttörője, akit expedíciói nyomán az „Észak Kőrösi Csomájaként” is szokás emlegetni.
2019-07-11: Család - :

Tökéletes szülők nem léteznek (1.)

Manapság sok szülő érez bizonytalanságot annak kapcsán, hogy miként kell bánnia gyermekeivel. Az újságok, televízióműsorok, tanfolyamok és előadások különféle nevelési elvek ezreit mutatják be, s ami a legrosszabb, ezek időnként teljesen ellentmondanak egymásnak. Így aztán gyakorta támadhat az a kényelmetlen érzésünk, hogy jóvátehetetlenül elmulasztottunk vagy elmulasztunk valami fontosat gyermekeinkkel kapcsolatban, hogy szülőként nem végzünk elég jó munkát.