Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Dragnea után, elnökválasztás előtt

2019. július 11., csütörtök, Máról holnapra
Farcádi Botond

Cseppet sem látványos, alig érzékelhető, de annál jelentősebb változások történtek az elmúlt másfél hónapban, mióta a szociáldemokraták csúnyán leszerepeltek az európai parlamenti választásokon, és börtönbe zárták az alakulatot addig kemény kézzel vezető Liviu Dragneát. A legtöbb ilyen változás természetesen a Szociáldemokrata Pártban és a kormány háza táján történt – de azért az ellenzéki erők körében is érzékelhető, hogy részben új helyzet állt elő.

A leglátványosabb átalakuláson maga a kormányfő, Viorica Dăncilă esett át: Dragnea uralmától szabadulva azonnal megkaparintotta magának a pártvezetést, és elkezdte a leszámolást lehetséges ellenfeleivel – éppen úgy, mint előtte tette minden szociáldemokrata pártvezér. Diszkréten, de határozottan terelte mellékvágányra lehetséges bírálóit, a Dragneához hű embereket, újabban pedig kormányátalakítást is meglebegtetett: elemzők szerint ugyancsak távozásra kényszerülnek majd a volt pártvezér bizalmasai. Valamiféle változásra, hangsúlyeltolódásra a kormányzásban is számítanunk kell, miután megvált a kabinet szürke eminenciásától, a gazdasági tanácsadói tisztséget betöltő Darius Vâlcovtól, a napokban pedig Cristian Socol közgazdász, az oly sokat emlegetett kormányprogram gazdasági-költségvetési fejezetének elméleti megalapozója is háttérbe vonult. A koalíciós politikában is érzékelhető apró elmozdulás: a szociáldemokraták számítanak arra, hogy Tăriceanu mindenképpen indulni akar az elnökválasztáson, és amennyiben ők saját jelölttel szállnak versenybe, az hatással lehet a parlamenti többségre, Dăncilă ezért hajlandó gesztusokra Pontáék irányába is.

Az európai parlamenti választások eredménye és Dragnea bezárása az ellenzék háza táján is új helyzetet teremtett. Egyrészt egyszer csak eltűnt a legfőbb gonosz: és ez egyszeriben legfőbb témájától fosztotta meg a liberálisokat és a Barna–Cioloș szövetséget. Lehet, persze, ugyanúgy ostorozni a kormányt, csak már nem annyira egyértelmű a történetben a jó és a rossz harcának toposza, Dănciláról ugyanis legádázabb politikai ellenfelei sem állíthatják, hogy a börtön elől menekülne, gyenge miniszterelnöke pedig volt már elég Romániának. Klaus Iohannis államelnök sincs már annyira könnyű helyzetben: a választási eredmények alapján ugyanis legfőbb ellenfele a novemberben esedékes elnökválasztáson nem is biztos, hogy a szociáldemokraták köréből kerül ki, akit a klasszi­kus korrupcióellenes szlogenekkel és a rossz kormányzás témájával könnyedén legyőzhetne, hanem éppen a Barna–Cioloș szövetségből. Ez utóbbi pártszövetségen belül is elkezdődtek a hatalmi harcok: államelnök- és miniszterelnök-jelölt párossal szeretnének versenybe szállni az elnökválasztáson, de ahhoz előbb maguk között kell megegyezniük.

Átalakulóban tehát a politikai porond, s az elnökválasztás közelsége miatt alighanem további meglepetésekre is számíthatunk – annyi azonban biztosnak tűnik: a következő hónapok sem az olyannyira szükséges felelősségteljes, stabil kormányzásról, hosszú távú tervekről, reformokról szólnak majd.

Hozzászólások
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás első fordulójában?











eredmények
szavazatok száma 259
szavazógép
2019-07-11: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

IX. Mozsika népzenei műhelymunka
A Kovászna Megyei Művelődési Központ és Kovászna Megye Tanácsa közös szervezésében szeptember 1–6. között Csernátonban kerül sor a IX. Mozsika népzenei műhelymunkára. A rendezvény hosszú távú célja népzenénk, néptáncaink és népszokásaink megőrzése, éltetése és a nagyközönség köré­ben történő népszerűsítése.
2019-07-11: Közélet - Nagy D. István:

Folyamatosan romló társadalmi pozíciók (Konferencia az etnikai egyenlőtlenségekről)

Részkövetkeztetések felállítására elegendőek egyelőre annak a két kutatásnak az eredményei, melyeket a Székelyföldi Közpolitikai Intézet (SZKI) égisze alatt Székely István Gergő, valamint Csata Zsombor folytat a közszférában tapasztalható jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek témakörében, és amelyekről kedd délután számolt be az Etnikai alapú jövedelmi és gazdasági egyenlőtlenségek Székelyföldön című konferencián. A féléves kutatómunka során feldolgozott adatok megerősíteni látszanak azt a kiinduló hipotézist, mely szerint a magyarság mind jövedelmi, mind státusz tekintetben alulreprezentált az állami közigazgatáshoz tartozó intézmények esetében.