Miután az első világháború olasz frontján megsebesül, felgyógyulása után az orosz frontra kerül. Hadifogolyként Szibériában, majd a Vörös Hadseregben vesz részt a polgárháborúban. Belép a megalakult magyar és orosz kommunista pártba. Innen élete egybefonódik a párttal. 1921-ben kerül haza, aktív tagja lesz a helyi szociáldemokrata pártnak, és tisztviselőként a Szakszervezetnek is. Miután (elvi ellentétek miatt) kizárják a szocdem pártból, alapító tagja a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. Feleségül veszi Égető Máriát. Közben a parasztok közt végzett felvilágosító és szervező munkája miatt többször letartóztatják, elveszti állását. Helyzete tarthatatlanná válik, 1928-ban Bécsbe emigrál, majd titokban visszatérve a kommunista párt falusi osztályának vezetője lesz Budapesten.

A zaklatások miatt 1930-ban a Szovjetunióba emigrál feleségével és lányával. Itt továbbra is a szociális parasztkérdéssel foglalkozik mint a Nemzetközi Agrárintézet munkatársa (1930–36), majd a Statisztikai Hivatalban alkalmazzák (1937–38). A parasztkérdéssel kapcsolatos cikkei, tanulmányai oroszul, németül, magyarul jelennek meg. A második világháború idején a moszkvai rádió magyar adását szerkeszti. 1944 végén tér haza családjával, s mint a Magyar Kommunista Párt tagja, az új kormány földművelésügyi minisztereként megalkotója és végrehajtója az 1945-ös földreformnak. Az Országgyűlés elnöke 1947–49 között. Mivel ellenzi az erőszakos kollektivizálást, 1949-ben kizárják a párt vezető testületeiből. Tanít az Agrártudományi Egyetemen és a Közgazdaságtudományi Egyetemen is.

Jelentős fordulat az életében Sztálin 1953-as halála. Az ország miniszterelnökeként fontos reformokat valósít meg. A túlzott iparosítást és kulákosítást megszünteti, felszámolja a munkatáborokat, fellép a törvényesség betartásáért és a rendőri túlkapások ellen. Béreket emel, árakat csökkent, utat enged a kisipar felvirágozásának, csökkenti a beszolgáltatásokat, lehetővé teszi az agrárszövetkezetekből való kilépést és így tovább. Mindez sem a pártnak, sem Moszkvának nem tetszik, 1955 áprilisában leváltják. Kizárják a pártból, a Tudományos Akadémiából, nyugdíjazzák, házi őrizetben él.

Mindezek ismeretében nem véletlen, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc vezető szerepét miniszterelnökként vállalja. Többször megpróbálja elérni a fegyveres harcok beszüntetését. Október 28-án tűzszünetet hirdet, bejelenti a többpártrendszert, koalíciós kormányt alakít. November elsején bejelenti az ország semlegességét, kilépését a Varsói Szerződésből. Azt, hogy Magyarország Nagy Imre vezetésével elhagyni készül a gyarmatként kezelt kelet-közép-európai államok közösségét, már sokallja a Szovjetunió. Így november 4-én hajnalban a Forgószél hadművelet néven olyan túlméretezett erőkkel támadja meg Magyarországot a Vörös Hadsereg, amellyel szemben a szervezett ellenállás nem volt lehetséges. Mégis, november 12-ig több ellenállási ponton voltak harcok.

A magyar kormány tagjai családostól a jugoszláv nagykövetségre menekültek, ahonnan november 22-én csellel kihívják és Romániába szállítják őket. Miután Nagy Imrét nem sikerül lemondásra és a Kádár-kormány elismerésére rábírni, 1957 áprilisában letartóztatják az addig a Bukarest közeli Snagovban tartott politikusokat, és Budapestre szállítják őket. 1957 decemberében születik meg a döntés, hogy perbe fogják a forradalom és szabadságharc fontosabb személyiségeit. Halálos ítéletük után 1958. június 16-án hajnalban felakasztják Nagy Imrét, hadügyminiszterét, Maléter Pált és Gimes Miklóst. A börtönudvarban hantolják el őket kátránypapírban összedrótozva, ahonnan 1961-ben szállítják a temetőbe. Hogy ne lehessen felismerni, sírjában Borbíró Piroska néven nyugszik.

Azonosítása és ceremoniális eltemetése 1989. június 16-án hatalmas tömeg jelenlétében történik meg a rákoskeresztúri új köztemetőben, a 301-es parcellában. 1996-ban a Legfelsőbb Bíróság kimondja Nagy Imréék ártatlanságát és az Országgyűlés törvényben örökíti meg Nagy Imre nevét, ami a nemzetéhez való megalkuvás nélküli hűség és elkötelezettség szimbólumává válik.    

A Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szervezete a sepsiszentgyörgyi Beör-palotában levő emlékházban Nagy Imre nem mindennapi sorsát a Nagy Imre Társaságtól kölcsön kapott képes táblákon mutatja be. Minden pénteken délelőtt 10–12, valamint 17–19 óra között, hivatali szolgálatuk idején várják a csoportos vagy egyéni látogatókat, de bejelentés alapján máskor is az érdeklődők rendelkezésére állnak.