A nyár kellemetlenségei között emlegetjük a vérünkre éhes szúnyogok hadát. Bárhol – ahol átalakulásuk biztosított a petétől az imágóig – előfordulnak, és a nőstények támadó kedve lankadatlan, hiszen a termékeny peték lerakásához vérre van szükségük. A hímek előbb kelnek ki, és már megjelenésük után tömegesen pusztulnak, míg a megmaradottak megtermékenyítik a kikelt és már táplálkozó nőstényeket. A rövid életű hímek nem vérrel, hanem a növények nektárjával táplálkoznak.
Aktív koromban, feletteseim megbízására foglalkoztam sepsiszentgyörgyi szúnyog-inváziókkal. Ezért, mivel a napokban városunkban szúnyogirtást végeznek a levegőből és lentről, gondolom, nem árt ismereteinket pontosítani, illetve kibővíteni.
Köztudott, hogy a leginkább elterjedt gyötrő szúnyog (Culez irritans) embert és madarakat támad meg a számára nélkülözhetetlen vérért. Akkoriban (évtizedekkel ezelőtt) – akárcsak napjainkban – voltak olyan száraz és forró napok, amelyek kedvezőtlenek a szúnyogok tömeges elszaporodására. Rájöttem, hogy az ellentmondásosnak tűnő szaporaság a feltételek ellenére is tömeges volt, és már elviselhetetlen. Az akkori Csíki negyed elhanyagolt, vizes tömbházpincéi voltak a „keltetőhelyek”. Lehetséges, hogy most is ez a helyzet, arról nem olvastam, hogy permetezéskor erre is gondoltak volna.
A szúnyog teljes átalakulással fejlődik (pete, lárva, báb, imágó), és szárazság idején képes napokat túlélni, hogy azonnal folytassa táplálkozó (lárva) vagy nyugalmi (báb) fejlődését. Ha esik, a maradó tócsákban repülő szúnyoggá alakul. Esővízgyűjtő kádakban, csebrekben jól megfigyelhető a potroh végét légzésre kinyújtott lárva, mely rezzenésre, zavarásra, fényre gyorsan lemerül.
Feltehetik a kérdést: ugyan mi a természet haszna a szúnyogokból? Fecskék (imágók), békák (lárvák, bábok) tápláléka, a szennyezett vizek megtisztítója. Azoktól az ásványi anyagoktól (pl. a foszfor) tisztítják táplálkozásuk során az iszapos vizeket, amelyek bűze az embernek elviselhetetlen.
Vonzó számukra testünk kisugárzó melege, a kilélegzett szén-dioxid. A villany felkattintására nyomban elröpül, de ha lecsapunk rá, vérrel telt potroha tanúskodik a bevégzett táplálkozásról.
A termetesebb, nehézkes röptű lószúnyog (Tipula oleracea) nem táplálkozik sem vérrel, sem egyébbel. Más, betegségterjesztő szúnyogokat nálunk még nem jeleztek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
