Aláírta az ipari alma felvásárlási áráról és az állami támogatásról szóló megállapodást Gráf József agrárminiszter Jakab Istvánnal, a Magosz elnökével és Budai Gyulával, a szövetség igazgatójával csütörtökön a minisztérium épületében, ezzel egy időre hivatalosan is véget ért az almacsata.
Az ipari alma kilójáért a piac hatvan százalékát uraló Agrana legkevesebb kilenc eurócentet fizet, az agrártárca pedig a tavalyi többletkiadások miatt hektáronként mintegy 70 000 forinttal támogatja a termelőket, az összeget még az idén megkapják. A másik felvásárló, a Rauch a hét végéig gondolkodik, hogy elfogadja-e ezt a felvásárlási árat. Jakab István úgy vélte, hogy miután a lengyelországi minimum felvásárlási ár is hasonló mértékű, a többi magyarországi feldolgozó sem utasíthatja ezt vissza. Jakab István ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szociális robbanást sikerült megelőzni a megegyezéssel, mivel itt az almatermesztés a megélhetés egyik forrása. Hozzátette: ennél alacsonyabb árnál a léalmatermesztés került volna veszélybe Magyarországon. A megállapodásban meghatározott minimálár még mindig mintegy kilenc forinttal alacsonyabb az önköltségnél. A hosszú távú megoldás érdekében — a kínai sűrítményen túl — Gráf József kezdeményezi, hogy Magyarországhoz hasonlóan, más országokban is tiltsák meg a léalma savtartalmának citromsavval történő beállítását. A jelenlegi helyzet ugyanis szűkíti a magyar alma piaci lehetőségeit. Becsey Zsolt néppárti európai parlamenti képviselő (Fidesz-MPSZ) a hazai almatermelők panaszai nyomán csütörtökön kérdést intézett a brüsszeli bizottsághoz. A képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: arra vár választ, hogy az Európai Unió saját tagállamai almatermelőinek érdekei helyett, miért az importőrök érdekeit veszi figyelembe. Becsey Zsolt példaként hozta fel az Egyesült Államokat, ahol 51,74 százalékos antidömping vámmal korlátozzák a kínai almasűrítmény importját.