A bukovinai székely származású Dárdai Pál először látogatott Erdélybe. Pénteken a MIT-sátorban Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke moderálta a Kelet-európai foci című előadást, amelyen a magyar válogatott egykori szövetségi kapitánya és a német élvonalban érdekelt Hertha BSC korábbi vezetőedzője, valamint a dunaszerdahelyi FC DAC 1904 tulajdonosa, Világi Oszkár vett részt.
Elengedhetetlen az edzőképzés
Nem értek a focihoz, kicsit talán a klubépítéshez – kezdte a beszélgetést Világi Oszkár, majd a futball gazdasági részéről beszélt. A klubtulajdonos elmondta, hogy az európai bajnokságokban szereplő csapatok több mint fele veszteséges, akik nyereségesek, azok is csupán tíz százalékot produkálnak, többre nem képesek. Világi a Puskás Ferenc-féle Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci elméletet támasztotta alá az általa felvázolt mutatókkal, majd hozzátette: a nyugati bajnokságok csapatai többet költenek játékosok igazolására, mint amennyi a bevételük. Ha a közép-európai országok sikeresek akarnak lenni a futball világában, az utánpótlás-neveléssel kell foglalkozniuk, és eladni a kinevelt labdarúgókat, valamint részt kell venniük a Bajnokok Ligájában vagy az Európa-ligában.
A DAC tulajdonosa szerint az egyik legjobb példa a horvát Dinamo Zágráb és a cseh Viktoria Plzeň, ugyanis mindkét csapat sok pénzt kap játékoseladásból, és folyamatosan az európai kupasorozatok valamelyikében szerepel. A Benfica is jó példa, hiszen a portugál csapat minden évben az elitben vagy annak közelében szerepel, azonban kiváló a tehetségek kinevelésében és felkutatásában is. A klub nagy szerencséje, hogy van egy óriási merítési lehetősége, ez pedig Brazília, ahonnan nagyon sok tehetséges fiatalt tudnak Európába csábítani.
Világi szerint ezen a téren azok az országok is jól állnak, amelyeknek korábban gyarmataik voltak, mint például az angol, a spanyol, a belga vagy a portugál csapatok, amelyeknek komoly merítőbázisuk van. Az angol bajnokság legnagyobb bevételét a tévéjogdíjak jelentik, hiszen 2,5 milliárd eurót keresnek, viszont a legjobb pontvadászatokból a német kicsit kilóg, hiszen a közvetítési díjakon és a játékoseladáson kívül más külső tőke nem folyhat be, ezért gazdaságilag kicsit alultápláltabb a többi nagy bajnoksághoz képest. A DAC tulajdonosa szerint Közép-Európa lemaradásban van az edzőképzés terén a nyugati országokhoz viszonyítva, hiszen az ifjúsági edzőképzés az alfája és az ómegája egy klub sikerének.
Büszke székely őseire
A 43 éves Dárdai Pál 14 évig játszott a Hertha BCS színeiben, és a német élvonalbeli csapatnak vezetőedzője volt négy évig. A magyar válogatottban 61-szer szerepelt, a magyar válogatott szövetségi kapitányaként pedig 2014 ősze és 2015 tavasza között hét mérkőzésen ült a kispadon. Dárdai apai ágon bukovinai székely, anyai ágon pedig sváb.
Szerencsésnek tartja magát, amikor abbahagyta a labdarúgást, jött a felkérés a magyar válogatottól. Bízott a labdarúgókban, a magyar habitusban, meglovagolta azt, hogy az emberek és a játékosok kölcsönösen bíztak benne, és örül neki, hogy a sors úgy hozta, Magyarország 44 év után újra kijutott az Európa-bajnokságra. Dárdai labdarúgóként és szövetségi kapitányként többször járt Bukarestben, Székelyföldre viszont csak most jutott el először.
Katolikus családból származik, gyerekként misére járt, bár bevallása szerint szívesebben focizott volna. A családi disznóvágások és a búcsúk utáni ebédeken mindig a bukovinai székely falvakról meséltek neki a nagyszülők, Dárdai ezek nevét – Andrásfalva, Józseffalva, Hadikfalva, Istensegíts és Fogadjisten – a népes közönségnek is felidézte. A nagyszülők Magyarországra, egy sváb házba költöztek, elmesélte, hogy az egyik szobában most is megvan a népviselet, a szőttesek. Dárdai korábban is elmondta: agyas, mint egy székely és precíz, mint egy sváb, egyszerűen büszke székely őseire. Dárdai támogatta anyagilag a madéfalvi Szent Anna-kápolna építését, a találkozón a felszólaló Szentes Antal ezt nyilvánosan megköszönte. Jakab Zoltán, a Székelyföld labdarúgó-válogatott kapitánya egy nyolcas számú, Dárdai feliratú székely válogatott mezzel ajándékozta meg.
Csapatban kell gondolkozni
Dárdai szerint a villányi és a szekszárdi bor is azért jó, mert kis mennyiségben készül, így oda tudnak rá figyelni, azonban Izland is jó példa, ugyanis egy kis ország, ahol a kézilabda és a labdarúgás nagyon magas szinten van. Szerinte klubfilozófia nélkül manapság nem működtethető sikeresen egy csapat: ez az alapja az utánpótlásnak is Németországban, ahol rengeteg futballakadémia nagyon szervezett keretek között működik. „Németországban nem rejtik el egymás elől a tudást, hanem erről egymásnak beszámolnak a klubok, mégpedig azért, mert mindig jobbak akarnak lenni. A német focit nem a pénz, hanem az utánpótlásban elvégzett munka és a tapasztalat viszi előre. Magyarországon ez korábban egy kicsit elcsúszott: az edzők régen egymás elől rejtegették a tudásukat. Ma már szerencsére ez másként van, nagyon sok minden beindult” – fogalmazott.
A 43 éves szakember úgy gondolja, Orbán Viktor miniszterelnöknek köszönhetően Magyarország az infrastruktúra tekintetében jól áll, így pedig könnyebb dolgozni, viszont életstílus edzőnek és futballistának lenni. Dárdai szerint a magyarok soha nem lesznek sprinterek, és soha nem tudnak majd annyit futni, mint azok a genetikával rendelkező játékosok, akik a korábbi gyarmatokról érkeznek, viszont van eszünk, okosak vagyunk. Egyetlen útja van a magyar labdarúgásnak, ez pedig az, hogy csapatban gondolkozzunk és ésszel játsszuk ezt a sportágat.
A beszélgetésen szóba került az is, hogyan lehet ma egy labdarúgót motiválni, hogy többet eddzen, jobban játsszon, vagy hogy csak tisztán tartsa az öltözőt. Dárdai azt mondta, a pénz már nem számít, a labdarúgók bármilyen büntetést kifizetnek, tapasztalata szerint csak a szabadnapokkal lehet motiválni a játékosokat.
